Kedden éjszaka a parlamentben megbukott a kormánykoalíció javaslata az Alkotmány módosítására az alkotmánybírók választásának mikéntjéről. Ezt a csontot a sajtó (és egyetlen magyar napilapunk) is lerágta, tehát nincs már mit igazán mondani. A kritikák java része azonban indokolt volt…
De azért mégis...
A vita során a parlamentben, nemcsak a kormánypárti és ellenzéki képviselők szájából, de a köztársasági elnök felszólalásában is valami ilyesmi hangzott el: a parlamentben ülő fasisztákkal nem kollaborálunk. Ugyanígy írt a sajtó is a történtekről.
Itt azonban egy rendes jogállamban meg kellene állnia a lakodalmas menetnek. Egy legitim parlamentben csakis legitim, a jogállamiság alapjait erősítő és nem megkérdőjelezhető szavak, felszólalások, elnöki kommentárok hangozhatnak el.
Ha egy parlamenti képviselő egy pártot „fasisztának“ titulál, meg kell nézni ennek a parlamenti kijelentésnek a valóságtartalmát. Ezt pedig az érvényes jogrend szabályozza. Törvényeink pontosan leírják, hogy mi a fasizmus és ki a fasiszta. Tevékenységüket pedig szigorúan tiltja.
Ha Szlovákia jogállam lenne, fasisztákról nem is lenne szabad beszélni, mert a jog szerint már nem lehetnének a parlamentben. Ha pedig tényleg fasiszták, akkor hol maradt a jog érvényesítése és a párt betiltása – törvényileg.
Tehát valami nincs rendben. Baj van a „fasisztákkal“, netán az érvényes jogrenddel. Ezen pedig gyorsan változtatni, javítani kéne. Hiszen jog nélkül, bírósági döntés, határozat nélkül végül még kártérítést fognak követelni. Erre pedig semmi szükségünk nincs! Mint ahogy rájuk sem!
Agárdy Gábor - Ma7-OL forrás: https://ma7.sk/tollhegyen/fasisztazunk-fasisztazunk)