A járvány kezdete óta rengeteg elmélet született arról, honnan is származik az új koronavírus. A nemzetközi tudományos közösség szerint a legvalószínűbb, hogy természetes úton jött létre: denevérről egy másik emlős állatra, majd onnan az emberre ugrott át. De nem ez az egyetlen teória, ami nem meglepő, hiszen Vuhanban található egy biológiai labor, ahol a világ legveszélyesebb vírusaival dolgoznak. Az elméletek tudományos hátteréről a Live Science portál készített átfogó összegzést...
Rengeteg kutató dolgozik jelenleg is azon, hogy megértsék az új koronavírus, a SARS–CoV–2 (ez az új koronavírus neve, a Covid–19 pedig a betegségé – a szerk.) működését. Ehhez viszont jó lenne tudni, hogy honnan is származik. Több elképzelés is van, de nemzetközi kutatók szerint az is lehetséges, hogy soha nem fogjuk megtudni.
Az első és a tudósok szerint is legreálisabb elmélet, hogy a vírus természetes úton jött létre, úgy, hogy denevérről egy közvetítő állatra, onnan pedig az emberre jutott át.
A második teória szerint szándékosan fejlesztették ki, és véletlenül fertőztek meg vele embereket – ez a tudósok szerint puszta összeesküvés-elmélet.
Míg a harmadik teória szerint a Vuhani Virológiai Intézetből (Wuhan Institute of Virology, WIV)„szökött meg”, ahol a kutatók a természetesen létrejött vírust tanulmányozták. Ezt egyértelműen nem lehet kizárni. Ahhoz hogy bármelyik elmélet bizonyítást nyerjen, arra lenne szükség, hogy Kína átlátható adatokat, információkat közöljön, de nem ez történik – vélik a tudósok.
A denevérek szerepe
A legvalószínűbb elmélet tehát, hogy patkósdenevérről, egy gazdaállatra, onnan az emberre jutott a vírus. A teljes bizonyossághoz még nincsen elég adat, kérdések viszont vannak. A patkósdenevérek ugyanis, amelyekben a SARS–CoV–2 legközelebbi rokonai találhatók, nem Vuhanban, hanem onnan 1600 kilométerre, Jünnan tartományban élnek. Az első koronavírus-fertőzött embereket Vuhanban találták, és a nyomok a vuhani élőállatpiacra (ahol halakat és más állatokat is árultak) vezettek, ugyanakkor a legelső esetek között olyan emberek is voltak, akik nem köthetők a piachoz.
További nehézség az is, hogy nem lehet tudni, mi volt a közvetítő állat: kígyótól a tobzoskán át a kutyáig sok feltevés volt már. Kérdéses az is, hogy ha valóban a denevérektől származik, akkor a vírus a természetes élőhelyéről, a szubtrópusi Jünnanból hogyan tudott a zsúfolt Vuhan városába elvándorolni.
Itt jön képbe a vuhani labor, a WIV, amely 2015-ben Kínában elsőként kapta meg a legmagasabb szintű, BSL–4 biológiai biztonsági minősítést, ez azt jelenti, hogy itt a világ legveszélyesebb vírusaival, kórokozóival dolgozhatnak, mint például az ebolavírus. Az ilyen laboratóriumok szigorú biztonsági előírások mellett működnek. A levegőszűrés, a víz és a szemét kezelése is szigorúan szabályozott, az ott dolgozóknak le kell zuhanyozniuk, ruhát kell cserélniük, mielőtt belépnek, majd amikor kilépnek onnan. Zhiming Yuan, a WIV igazgatóhelyettese április 18-án a kínai állami televíziónak azt mondta, pont ezek miatt nincs esély arra, hogy tőlük jött volna a vírus.
A történethez tartozik, hogy 2018-ban az Egyesült Államok pekingi nagykövetségéről amerikai tudós-diplomaták ellátogattak a vuhani laborba, ahol azt találták, hogy nem megfelelők a biztonsági előírások. Sőt figyelmeztetést küldtek – erről írt a közelmúltban a Washington Post –, hogy a koronavírusokon végzett kutatások potenciális veszélyt jelentenek, ugyanis ha a vírus átterjed az emberre, az egy újabb SARS-járványhoz vezethet.
A tudósok figyelmeztettek
A vuhani laborból már évekkel ezelőtt kongatták a vészharangot, hogy a 2003-as SARS-hoz hasonló járvány várható. A denevérekben található koronavírusokkal foglalkozó csoport vezetője, Shi Zhengli már 2017 novemberében arról írt egy tanulmányban, hogy a 2003-as SARS-járvány egy bizonyos denevérpopulációhoz köthető, de a SARS-hoz hasonló más koronavírusokat is találtak denevérekben, amelyek az ACE–2-receptorokat használva fertőznek meg sejteket, és hatékonyan tudnának szaporodni az emberi légutakban. (A SARS és a SARS–CoV–2 is ezt a receptort használja, hogy bejusson a sejtekbe.)
A WIV tudósai amerikai és svájci kutatókkal közösen is végeztek kutatást, egy módosított vírust hoztak létre: 2015-ben arról írtak, hogy a denevérből származó koronavírusok nagyon gyorsan tudnak szaporodni az emberi légúti sejtekben, az egereknél pedig a tüdősejteket is képesek megfertőzni.
Annak, hogy a vírus természetes eredetű, egy bizonyítéka például, hogy michigani kutatók megvizsgálták a SARS–CoV–2 és az állatokban található koronavírusok genomszekvenciáját, ami megmutatja, hogy milyen genetikai információt hordoz egy vírus.
Azt találták, hogy a SARS–CoV–2 esetében az a fehérje, amelyet a vírus arra használ, hogy az ACE–2-receptorokra rákapaszkodjon, és így bejusson az emberi sejtekbe, valószínűleg természetesen alakult ki, s nem egy laboratóriumi képződmény. A michiganiak eredménye arra is rámutatott, hogy a vírus állatból ered, és azután is változásokon ment át, hogy az emberek közt terjedni kezdett.
Mi van a laborban?
Ahhoz azonban, hogy meg lehessen tudni, hogy egy természetes képződménnyel, vagy a WIV-ből elszabaduló kórokozóval állnak-e szemben, tudni kellene azt is, milyen koronavírusokat vizsgáltak a laborban. A korábban már említett vuhani kutató, Zhengli arról beszélt, amikor december 30-án riadót fújtak, hogy kitört a járvány, az új koronavírusos betegektől vett mintákat azonnal nekiláttak összehasonlítani a laborban náluk lévő, denevérektől származó mintákkal, de semmilyen egyezést nem találtak.
„Napokig egy percet nem aludtam” – emlékezett vissza. Február elején a barátainak azt üzente, „esküszöm az életemre, hogy a vírusnak nincs köze a laborhoz”.
Egy ausztrál evolúcióvirológus, Edward Holmes szerint a WIV-ben dolgoznak a SARS–CoV–2 legközelebbi rokonával, a denevérekben található RaTG13 nevű koronavírussal. De a sidney-i egyetem kutatója szerint a kettő genomszekvenciája között körülbelül, ötven-, de legalább húszévnyi különbség van. Azaz körülbelül ötven év kellene, hogy az egyik a másikká alakuljon.
A szintén ausztrál Flinders Egyetem kutatóinak egy további elmélete szerint a laborban nem szándékosan a denevérből származó vírusból mutálódhatott egy olyan változat, ami nagyon könnyen terjed emberek között, de már nem hasonlít az eredetire. Oly módon, hogy a denevérből származó vírust olyan laboredényben tenyésztették, amiben olyan sejtek is voltak, amelyeknek volt ACE2-receptoruk, és a vírus alkalmazkodott az új helyzethez, hatékonyan csatlakozott a receptorhoz.
Ha ez a mutáns vírus megfertőzött egy dolgozót, aki a halpiacra ment, onnan elterjedhetett. Továbbá a nem megfelelő hulladékon keresztül is kikerülhetett a laborból a kórokozó, ami onnan emberre vagy egy kóbor macskára is átkerülhetett – sorolta a lehetőségeket Nikolai Petrovsky, a Flinders professzora.
A Live Science összegzése szerint igazából mindegy is a vírus eredete, ugyanis ez nem befolyásolja a járvány elleni óvintézkedéseket. A cél az, hogy minden lehetőségre felkészüljünk, arra az esetre is, ha a jövőben hasonló vírussal találjuk szembe magunkat.
Pataki Sára forrás: https://www.magyarhirlap.hu/kronika/20200423-a-koronavirus-eredete-a-vuhani-labor-es-mas-elmeletek