Az utolsó évtizedekre emlékezni jó, néha bizony szükséges is ezen emlékek felidézése, úgymond, lelki raktárunk rendszerezése…
(…) Főleg most, amikor a világ országai, a háttérhatalmak kardcsörtetését élik meg a hatalomszerzés csataterén, amikor szűkebb, nemzetiségi környezetünk is furcsa identitászavarral küszködik, amikor ismét kétes múltú erők tülekednek pénzért, hatalomért. Amikor a valódi értékeket teremtő kisember még inkább vissza húzódik legszűkebb köreibe, látván azokat az aljasságokat, melyeket környezetében elkövetnek az örökös maga mutogatók, a megrögzött jelenni vágyók, minden rendszerben uralkodni kívánók, a gerinctelenek, a sajnálatra méltó, alamizsnáért behódolók.
A jellem hiánycikké, pult alatti áruvá silányult.
Eltűnt a szellemi, emberi érték, helyette megjelent a piac: itt áruba bocsátható, kiárusítható úgymond minden. A becsület, az érzelem, a jó modor, a korrektség, a jó ügyek, a hagyományos európai kulturális, társadalmi értéket, hit mellett való kiállás, a barátság. A jutalom: nem más, mint egy kis odavetett manna, a „hallgass” tallér, a felkínált „körön belüli” lét.
A becsület, az érzelem, a jó modor, a korrektség a jó ügyek, a hit mellett való kitartás, a barátság megvásárolt valósága a hétpróbás gazemberekre száll át, megvezetve ezzel a valódi történéseket fel nem ismerő, naivan szemlélődő tömeget. A mindig is tisztességes látók, helyzetfelismerők körön kívül maradnak. Ám látnak, s csendben döntenek. Korántsem a szélhámosok mellett, javára.
(...)
forrás: http://www.korkep.sk/cikkek/velemeny/2018/09/27/kalita-gabor-azon-csodalkozok-hogy-eppen-ok-csodalkoznak