2018. március 23. Egy szokványos, szürke hétköznap. Ráadásul péntek. Brüsszelben is hétköznap van, péntek van, és március 23-a. Harapós, szeles tavaszi nap, késik a meleg. Brüsszelben amúgy is pár fokkal hűvösebb szokott lenni, mint mondjuk Bécsben vagy Athénben…
Az uniós vezetők éppen arról tárgyalnak, hogyan kellene megállítani az orosz veszélyt Európában, hiszen nicsak, mi történt már megint: Londonban megmérgeztek egy orosz kémet! Hallatlan, felháborító, arcátlan és embertelen dolog! Mi sem természetesebb, mint hogy Oroszországot izolálni kell a civilizált világtól. Duruzsol, hümmög, lázasan tanácskozik a sok európai politikus, mit is kéne tenni.
A véletlen folytán a franciaországi Trebes-ben is 2018. március 23-a van. Egész nap. Itt három ártatlan ember esik el egy furcsa hadműveletben. Igaz, ők „csak” civilek, tehát gyilkosságként is lehetne kezelni az ügyet, ha nem terrorista támadás lett volna. Az elkövető szalafista marokkói származású, harcedzett arab férfi, aki gyűlöli az európai civilizációt.
A két esetet egymás mellé rakva pár apróság jut az ember eszébe. A kontinensen százával, ezrével szorgoskodnak a kémek, akiknek ez a dolguk. Néha elhullik egy-egy közülük, hiszen munkatöltetüknek része a halál. Könnyet hullajtani értük csak a családtagok szoktak, már ha van családjuk. Egy kémmel több, vagy kevesebb? Az a dolguk, hogy a bőrüket viszik a vásárra. Jó pénzért természetesen. Az esetek többségében hazaárulást követnek el, olykor mindkét oldalt elárulják.
2018. március 23-án orosz ügynökök megölnek egy orosz ügynököt, és egy harcedzett iszlamista katona megöl három francia civilt. Anélkül, hogy bárki mimóza lelkébe beletipornánk, tegyük fel a kérdést: melyik gyilkosságon kellene inkább felháborodnunk? Miért van az, hogy egy orosz ügynök halála fölött ott zsolozsmázik az egész kontinens vezetése, míg a három francia polgár megölése csupán egy-egy twitter-üzenetig éri el az európai csúcsvezetők ingerküszöbét? Tusk, Tajani, Macron meg a többiek letudják egy-egy nyilatkozattal, és behúznak egy újabb strigulát a naptárba, meg felírják, egy év múlva hol kell majd ismét megemlékezni az áldozatokról. Lassan telik a naptár.
A tények tisztázásaként jegyezzük meg finoman, szinte súgva: Oroszország nem az európai civilizációt veszélyezteti, csak az amerikai (német, brit, francia stb.) nagyhatalmi érdekeket. Az iszlám dzsihadisták nem csak egy-egy nagyhatalom érdekeit veszélyeztetik, hanem Európa békéjét és a gyermekeink, unokáink jövőjét. Hogy ezt miért nem képesek felfogni Európa megválasztott vezetői, a Jóisten sem érti. Pontosabban, ő valószínűleg érti, sőt pontosan tudja, csak hallgat. Azt gondolja magában: találjátok ki. Vagytok vagy ötszáz milliónyian, ti birkák.
Kövesdi Károly forrás: http://www.hirek.sk/velemeny/20180324073526/Kovesdi-Karoly-Egy-szurke-hetkoznap.html