A ma 17 éves svéd klímaaktivista mondhatni folyamatosan turnézik. Megfordult már az ENSZ-ben, az Európai Parlamentben, a francia nemzetgyűlésben, és más parlamentekben is. 2019 szeptemberében az ENSZ-be visszatérve, a Közgyűlés előtt mondott kemény hangvételű, hisztérikus beszédet...
Azóta is folyamatosan járja a világot, politikusok, vezetők hajlonganak előtte. Greta előtt sorra nyílnak meg az ajtók, és ennek helyénvalóságát úgy látszik, senki sem hajlandó megkérdőjelezni.
Miért hajlonganak a világ vezetői Greta Thunberg előtt?
Mielőtt mélyebben belemennénk, pontosítsunk a címen. Miért hajlonganak a NYUGATI vezetők Thunberg előtt? Hiszen csak ők teszik ezt. De vajon miért csak a nyugati vezetőket terrorizálja Greta? Mert ezt csak velük lehet megtenni. Ennek két oka van. Az egyik röviden az, hogy a nyugati, pláne európai vezetők többségéből kiveszett a tekintély. Hagyják magukat megalázni. A másik ok, hogy ha Greta mondjuk azokban az országokban próbálkozna, ahol klímaügyben tényleg komoly szükség lenne változtatásokra, (pl. Kínában, Indiában, Pakisztánban, vagy Iránban) bizony nagyon hamar rács mögött találná magát. De ha börtönbe nem is zárnák, az egészen biztos, hogy akciói nagyon komoly - rendőri, katonai, akár hírszerzési szintű - ellenállásba ütköznének . Mivel még sosem próbált ezekben az országokban klímatüntetést szervezni, azt sem tudjuk, hogy egyáltalán beengednék-e ezekbe az országokba, vagy egyből kitiltanák.
Tavaly novemberben a Forbes hasábjain is kemény kritika érte Gretat, hogy miért nem Kínában tüntet a klímaváltozás ellen. Kína ugyanis a legnagyobb károsanyag-kibocsátó ország, és a világ szén-dioxid kibocsátásának 29 százalékáért is Kína a felelős. Ez az arány pedig egyre növekszik. Greta azonban továbbra is messziről kerüli a távol-keleti országot...
Greta Thunberg 15 évesen a 2018-as ENSZ klímacsúcson oktatta ki a világ vezetőit klímavédelemről és a bolygó jövőjéről. Bár 2016 áprilisában már elindult valami, hiszen ekkor írták alá a párizsi klímaegyezményt, melyet 185 ország ratifikált, Greta mégis fontosnak érezte és azóta fontosnak érzi, hogy borzolja a kedélyeket és apokalipszissel riogasson a világsajtóban. Sőt, egyre népszerűbb: a 2019-es EP-választási kampány alatt minden európai pártcsalád vezetője megfordult nála, és rengeteg előadásra hívták és hívják nemzetközi szervezetek is. A tavaly szeptemberben tartott ENSZ klímacsúcson pedig a Közgyűlés, azaz a világ vezetői és szuverén országok megválasztott képviselői előtt üvöltözhetett a fiatal lány. A svéd tini újabban magától turnézik, ezt pedig sok politikai párt és szervezet ki-és felhasználja, hogy képmutatóan meglovagolják napjaink egyik legnagyobb slágertémáját, a klímaváltozást. Thunberget konkrétan politikai termékként használják, hogy mutassák „elkötelezettségüket” a klímaváltozással szembeni küzdelemben. Sokan pedig pajzsként használják maguk és agendájuk előtt, hiszen ki merne ellent mondani, vagy ki merne beszólni egy Asperger-szindrómával küzdő gyermeknek? De vajon rendben van ez így?
Greta, a politikai anomália
Normális, ésszerű körülmények között fel sem merülhetne, hogy egy tinilány megengedhetetlen hangnemben kiabáljon a világ vezetőivel, nemzetek képviselőivel. Sokan a betegségeivel támadják Gretat, ami nem túl ízléses és nem túl sportszerű. Ezek helyett inkább próbálkozzunk a normalitással és a józan ésszel. Felmerül a kérdés, hogy hogy jön ahhoz egy tizenéves középiskolás, hogy vezető politikusokat, vagy akár felnőtteket kioktasson? Életében nem dolgozott, nem fizetett adót, sőt még szavazati joga sincs. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne véleménye, hogy ne vonulhatna fel, vagy ne szerepelhetne. A joga természetesen mindenhez megvan, viszont a stílus, amit képvisel a lehető legrosszabb példa a fiatalabb generációk előtt.
Sokan azzal érvelnek, hogy ha nem ebben a stílusban adná elő mondanivalóját, akkor meg se hallanák. Ugyanakkor az már önmagában elég nagy dolog, hogy egy tizenéves lány az ENSZ Közgyűlése előtt mondhatja el a véleményét. Így akár megtisztelve közönségét, normálisan is elmondhatná, amit akar. Hiszen az ENSZ Közgyűlésén szuverén országok vezetői képviselnek szuverén nemzeteket, emberek millióit, akik dolgoznak, adót fizetnek és szavaznak a saját sorsukról. Így ha Greta a Közgyűlésben ordítozik, azzal szuverén nemzetek polgárainak millióit sérti meg. Ez pedig a legmélyebb tiszteletlenség. Persze voltak, akik kivonultak Greta előadása közben, többen ki is hagyták azt. A legtöbb nyugati és európai vezető és képviselő azonban mégis hagyta, hogy ordítozzanak velük, és így az általuk képviselt emberekkel. Azért jöhetett létre egy ilyen politikai anomália, mert hagyták. Igen, hagyták, mert a liberalizmus globális térhódítása miatt elgyengült nyugati elit tehetetlen a radikalizmusokkal szemben. Ahogyan az iszlám radikalizmussal szemben, úgy a radikális klímaszorongók ellen is tehetetlenek. Harmatgyenge "cuckoldok", akik cselekvés helyett a lassú bürokráciát választják, és hagyják hogy az arcukba ordítsanak.
Greta On Tour
Thunberg világjáró turnéjának egyik állomása pár hónappal ezelőtt a francia nemzetgyűlés volt, meghívását Matthieu Orphelin szorgalmazta, aki Macron pártjának, az LREM-nek a parlamenti képviselője. A svéd kislány látogatása nagy ovációt váltott ki a képviselőkből, azonban nem osztatlanul, ugyanis voltak, akik bírálták Thunberg jelenlétét a nemzetgyűlésben. Julien Aubert, a Köztársaságiak (LR) párt képviselője Twitter-bejegyzésében „rövidnadrágos prófétanőnek, Nobel-félelemdíjasnak” nevezte a svéd aktivistát, utalva arra, hogy az akkor még csak 16 éves lányt tevékenységéért Nobel-békedíjra jelölték az idén. Aubert képviselőtársa, Guillaume Larrivé pedig „az apokalipszis gurujának” minősítette Thunberget.
A svéd diáklány 2018-ban sztrájksorozatba kezdett, az egyik pénteki napon az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy tüntessen a klímaváltozás elleni határozottabb fellépésért. Az általa alapított Fridays for Future célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét az éghajlatváltozás problémájára. Sztrájksorozata azóta globális tömegmozgalommá szerveződött, ami többek között ösztönzi és támogatja a diákok iskolakerülését, és ez egyre komolyabb problémákat okoz Európa-szerte.
Nemrégiben Németországban szabott ki bírságot egy német önkormányzat klímatüntető diákokra iskolakerülés miatt, mert péntekenként iskola helyett tüntetni jártak. Az iskolakerülés Németországban szabálysértés, de eddig az önkormányzatok szemet hunytak a tiltakozó diákok kihágása fölött. Ennek azonban most vége: a hesseni kultuszminiszter, a kereszténydemokrata Alexander Lorz legutóbb már arról beszélt, hogy a nyári szünet után elkezdik büntetni az iskolából péntekenként kimaradókat. Szerinte a tiltakozók azzal már elérték céljukat, hogy a klíma- és a környezetvédelem a politikai közbeszéd központi témájává vált, s így már nincs többé ok arra, hogy a diákok péntekenként ne az iskolában legyenek. A bírság kapcsán a Thunberg által alapított Fridays for Future mannheimi csoportjának szóvivője felfoghatatlannak nevezte az önkormányzat eljárását, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a város bírságolással akarja ellehetetleníteni a legitim aktivizmust, és „úgy tűnik, hogy a városvezetés nem értette meg, hogy a klímaváltozás egyre inkább létkérdéssé válik a fiatal nemzedékek számára”.
Arra természetesen nem tudtak választ adni, hogy miért nem inkább hétvégén tüntetnek, mikor nincs iskola...
A német diákok iskolakerülése mellett természetesen kiállt a helyi baloldal török származású politikusa, Gökay Akbulut is, aki szerint érthetetlen, hogy miért vegzálják a diákokat, hiszen egy jó ügyért állnak ki. Tisztázzuk: jó ügyekért iskolaidőn kívül is ki lehet állni. Továbbá egy jó ügyért való kiállás sem ment fel senkit a törvények, normák és kötelezettségek alól. És ezt azért fontos tisztázni, mert Magyarországra is kezd beszivárogni Greta mozgalma, és a Fridays for Future agymenése. Legutóbb november 29-én pénteken vonultak a "klímavészhelyzetért" Budapest utcáin, főleg diákok. Iskolakerülés helyett azonban például azon is érdemes lenne elgondolkozni, hogy mennyi szén-dioxid kerül koncentráltan a levegőbe egy ilyen forgalomkorlátozós sztrájknak köszönhetően. Mert ha valóban a környezet védelméért küzdünk, akkor gondoljuk is komolyan, és ne csak arra használjuk fel a sztrájkot, hogy legyen okunk lógni a suliból, vagy hogy a péntek délután hazaigyekvők idegeit húzzuk.
Egészségtelen az a hozzáállás is, hogy felmagasztaljuk a klímáért tüntető fiatalokat. Tamás Gáspár Miklós filozófus első újévi szereplése során például ezt a hibát követte el az ATV-ben. TGM szerint ugyanis Greta és követőinek mentalitása és hozzáállása a régi szerzetesi eszményekre emlékeztetnek. A filozófus úgy gondolja, hogy ezek a gyerekek komolyan veszik a lemondás, a lesütött szem, a szomorúság, az élvezetektől való tartózkodás és az áldozat eszményiségét. Rosszmájúan feltehetnénk a kérdést, hogy majd pont a 2000 után születettek fognak lemondani a javakról és minden földi jóról? Mert aligha ők lesznek azok. A klímasztrájk ugyanis csak egy lehetőség, hogy lázadjon az ifjúság a rendszer vagy éppen az iskolába járás ellen. Egy szokásos póz, amit minden generáció meg-és átél valamilyen formában. A TGM által felvázolt utópia, amelyben nincs turizmus, nincs repülés, nincsenek fesztiválok nem éppen az a világ, amire a fiatalok vágynának manapság. De nem is kell ennyire túltolni a klímahisztériát, ahogy azt TGM teszi, aki szerint heteink vannak hátra, hogy teljesen lekorlátozzuk a repülőközlekedést az egész világon.
A Földet ugyanis nem radikális baloldali ultimátumokkal kell védelmezni, hanem a józan ésszel, ami a konzervatív jobboldal megfontoltan haladó ideológiájának is a sajátja.
A Gretaval való egyet nem értés NEM egyenlő a klímaváltozás tagadásával
Tudományos tény, hogy a jelenlegi felmelegedéshez hasonlóra nem volt példa az elmúlt 2000 évben. A bolygón jelenleg zajló felmelegedés az ütemét és a kiterjedését tekintve is túlmutat az elmúlt kétezer év éghajlati változásain. Nemrégiben a Nature, valamint a Nature Geoscience című folyóiratokban publikált munkák szerzői 700 közvetett forrás – köztük fák évgyűrűi, korallok és tavak üledékrétegeinek elemzése – révén rekonstruálták az elmúlt két évezred éghajlati eseményeit és megállapították, hogy azok egyike sem volt globális kiterjedésű. A 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszak, az úgynevezett kis jégkorszak például a 15. században a Csendes-óceán térségében, míg a 17. században már Európában volt a legerősebb.
A kutatók szerint az általuk felvázolt hosszú távú hőmérsékletváltozások egyike sem terjedt ki egy adott időben a bolygó felénél nagyobb területre. A 950-től 1250-ig tartó középkori meleg időszakban például a Föld felszínének mindössze 40 százalékán emelkedett meg jelentősen a hőmérséklet. A mostani felmelegedés ezzel szemben a bolygó döntő részét érinti. „Megállapítottuk, hogy az elmúlt két évezred legforróbb periódusa a 20. században volt a bolygó több mint 98 százalékát érintve” – húzták alá a szakemberek. A jelenlegi éghajlatváltozás a jelek szerint tehát jelentősen túlmutat a környezet természetes változékonyságán, ezért valóban fontos globálisan megfelelő válaszokat találni a klímaváltozás kihívásaira.
HJGY forrás:https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20200103-miert-hajlonganak-a-vilag-vezetoi-greta-thunberg-elott