Ezt a kérdést teszi fel Robert Musil a Tulajdonságok nélküli ember című megaregényében, majd így folytatja: Istenben vagy egy Világcég főnökében hisz?…

Musil azon kevesek közé tartozott a korabeli Osztrák-Magyar Monarchia szellemi életében, akitől még Thomas Mann is zokszó és neheztelés nélkül fogadott el kritikát. Nem kis szó! A szóban forgó Világcéget ma már, a hatókörök többszörös, nepotista átruházása után pénzügyi háttérhatalomnak nevezhetjük, amelyet tanácsos kellő óvatossággal – esetleg féllábra állva – emlegetni, mert ha megharagszik, pusztító ereje úgy fújja el az önfeledt karcolatírót, mintha sosem lett volna. Mondhatni, cseppet sem válogatós (el)takarítói módszereiben. Musil itt említett regényében a szerző egyik titokzatos szereplője, Arnheim azt tanácsolta az Úrnak, hogy rendezze be ezeréves birodalmát kereskedő alapelvek szerint, az igazgatását pedig bízza olyan nagykereskedőre (azaz pénzemberre), aki természetesen filozófiai világképpel is rendelkezik.

Tehát sok pénz, azaz tőke és filozófiai világkép! Mintha a titokzatos Arnheim George Sorost, a mi „ezerarcú Gyuri bácsinkat” látta volna felrémleni, ahogy nekigyürkőzve hozzálát az általa kívánatos Új Világ megteremtéséhez. Ha kell, tűzön-vízen át, az európai kultúra és történelem definitív eltüntetése árán is, forradalmak és háborúk kirobbantása árán is, csak létrehozhassa a számára (az ő speciális profitképző gyakorlata számára) a legmegfelelőbb életközeget: a társadalmi egyensúlytalanságot (értsd: a káosz és bizonytalanság állapotát). Hogy közben elszegényítve egész társadalmak jutnak koldusbotra, vagy veszítik el egy átdolgozott élet alatt összegyűjtött tartalékaikat? Kit érdekel? S hogy öregen, a megérdemelt nyugdíjba vonulás helyett ott találják magukat Gyuri bácsi, a megaspekuláns szép új világában, egyetlen fillér nélkül, kit érdekel?

Soros György ügyködése nyomán nyomor és tragédiák tömkelege terem, kilátástalanság, öngyilkosságok sora stb., csakhogy Gyuri bácsi sokmilliárd dollárnyi tőkéje gyarapodjon, további világmanipulációk potenciáljaként. Még pozitív töltetű akciói is, mint a továbbtanulás finanszírozása, a leendő értelmiség tudati áthangolását szolgálják. Mélységesen megértem Andreas von Rétyit, aki a róla szóló könyvében fanyar bölcsességgel nem kis erőfeszítést tesz, hogy tárgyilagos maradjon.

Nem könnyű, Rétyinek sem megy könnyen. Könyvében a témába vágó szerzők, folyóiratok, interjúk, könyvek közt említi a Whistleblower magazin 2010. decemberi kiadását, amely a következő címet viseli: Soros György és gonosz birodalma. A kiadvány az Open Society Foundations által közvetlenül támogatott szervezeteket sorolja fel. Egyébként itt található a programjában (Európa tönkretételében, elpusztításában?) éppen aktualizálódó International Migration Initiative (Nemzetközi Migrációs Kezdeményezés) is. Ma: Európa afrikai migránsokkal való elárasztása. Tegnap: céltudatosan kirobbantott háborúk, melyeket Rétyi professzor sorba vesz. Afganisztán, Angola, Kambodzsa, Kuba, Kelet-Timor, Egyiptom, Etiópia, Fidzsi-szigetek, Grenada, Haiti, Indonézia, Irán, Jamaica, Libanon, Venezuela, a kelet-szaharai régió, Irak, Szíria. Továbbá lásd az arab tavaszt és Ukrajnát stb. 

Nem sorolom, túl sok ez nekem.

Fülöp Antal
forrás: https://ma7.sk/tollhegyen/miben-hisz-a-modern-ember