Őszinte leszek. Tudjátok mit unok én, de rohadtul?...

Az alábbi mondatokat:

"De hát nem maradhatok otthon 40 napig!"

"A gyerek nem maradhat egy hónapig a lakásba zárva!"

"Nem maradhatok otthon, engem 56-ban sem tartott vissza semmi!"

"Persze, majd otthon ülök egy hónapig, mint akinek semmi dolga!"

De ma reggel olvastam ezekre egy igazán "tökéletes" választ. Íme:

"Nyugi, majd ha elkapod és esetleg súlyosan megbetegszel ezzel a vírussal, akkor szépen lenyomnak a torkodon egy csövet, tudod olyat, mint a locsoló slag, amivel a virágokat öntözik vidéken, ami majd a légcsőveden keresztül oxigénhez juttatja a tüdődet, mert a tested magától képtelen lesz rá és majd így fekszel kb 15 napot, mozdulatlanul. Tök egyedül.

Enyhén be leszel nyugtatózva, de nem leszel teljesen leszedálva, ott fekszel majd tüdőgyulladással és 39 fokos lázzal, de nem gond, nyugi, ne aggódj lesz 15-20 napod arra, hogy a falat bámuld miközben egy csomó injekciót kapsz majd és infúziót, meg mérik majd folyton a vérnyomásod és a testhőd meg a vérsűrűséget! Nem csak vénásan vesznek majd vért tőled, hanem artériásan is, tudod, amihez sokkal mélyebbre szúrnak, nagyobb és vastagabb tűvel. Ha jól megy minden, elsőre sikerül, bár amikor gyulladásban van a szervezet és megdagad mindened ez nem mindig garantált. Jobb, ha tudod, hogy magad alá fogsz piszkítani, ha szerencsés vagy, ágytálba. Ami biztos, hogy katéteren keresztül fogsz pisilni. Valószínű nyomási fekélyeid is lesznek, tudod azok a felfekvési fekélyek, amik a mozdulatlanság miatt jelennek meg és gyakran a csontig is elérnek, iszonyat bűzősek és fájdalmasak.

Amikor pedig kijutsz végre a kórházból, természetesen nagyon sokáig gyógyszereken fogsz élni. Gyulladásaid és fájdalmaid lesznek. Ha pedig még szerencsétlenebb is vagy - még ennél is jobban -, benyalsz a kórházban vagy onnan kifelé valahol egy jó kis rezisztens baktériumot is, amivel hónapokig küzd majd a lestrapált, teljesen gyenge immunrendszered. De hát kit érdekel ugye, nem számít, fiatalok vagytok, az egész élet előttetek áll, hogy meggyógyuljatok teljesen. Sok sikert hozzá!

U.i. : Ez a teória csak akkor érvényes, ha van hely és van lélegeztetőgép a kórházban, ahova bevisznek majd. Illetve akkor, ha időben bejutsz ebbe a kórházba. Az utolsó bekezdése ennek az írásnak csak akkor érint majd természetesen, ha túlélted a géphez kötött napjaid.

U.u.i.: Ha pedig úgy gondolod, hogy veled ez nem történhet meg, mert te fiatal vagy, erős és/vagy jó immunrendszerrel akkor helyettesítsd be a személyed helyére a szerelmedet, anyád, apád, nagyszüleid, barátod, valamelyik szeretted, vagy a gyereked. Képzeld el őket azon a kórházi ágyon, amiről fent írtam, ami nem biztos, hogy olyan felszerelt és modern lesz.

Ez a poszt azoknak dedikált, akik okosabbnak hiszik magukat, akik úgy gondolják ez az egész túl van pörgetve, fel van fújva, akik azt nyafogják bele a világba, hogy de unják már ezt a koronavírus témát, meg az otthonlétet, majd siránkoznak picit még azon, hogy tényleg túl van tolva ez a cucc, és a csapból is ez folyik már, meg különben is kicsi a lakás, és rossz egyedül. Azoknak, akik nem látják vagy fogják fel, hogy mit jelent az, amikor nincs hely a hullaházban és hússzállítónak szánt hűtőkocsikat kell bevetni. Azoknak szól, akik még mindig nem akarnak hallani a kollektív felelősségvállalásról és azon aggódnak, hogy de a gyerek játszótérre akar menni, meg kirándulni, mert unatkozik otthon, neki meg mindenképp fodrászhoz kellene mennie és különben is, mi a franc lesz, mit kezd ő magával otthon egy hónapig, annyi vírus volt már a történelemben, a világ nem állhat meg emiatt a vírus miatt."

De! Megállhat! 

U.u.u.i.: De azért pánikolni nem kell.