Webernek már a hetes cikkely szerinti eljárás sem elég hatékony a „renitens” tagállamok megregulázására…
Televíziós vitában ütköztették álláspontjaikat különböző témákban az EP-választások úgynevezett csúcsjelöltjei. Manfred Weber (EPP) és Frans Timmermans (PES) abban azonban feltétlenül egyetértett: a „jogállamiság ellen vétő” tagállamokat helyre kell tenni. Az ARD német köztelevízióban tartott vitából a nagyérdemű német nézőközönség ismét meggyőződhetett arról, hogy Magyarország valójában Észak-Korea, csak kicsiben és fehérben, hiszen itt: „szörnyű dolgokat művelnek”, „elüldöztek egy egyetemet”, „szabad sajtó pedig szinte nincs is már”.
A csatorna ARD-Választási aréna (ARD-Wahlarena) című 90 perces élő műsorában 130 választópolgár tehetett fel kérdéseket a jelölteknek. Az általuk felvetett témák között szerepelt a lengyel, a magyar és a román kormány jogállamisággal összefüggő tevékenységével szembeni európai uniós kifogások, illetve eljárások ügye is.
Manfred Weber ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy egy új típusú eljárást kell bevezetni a jogállami elvek tagállami érvényesülésének biztosítására, mert az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás „életlen kard”, nem kellően hatékony.
Kifejtette: az új eljárás arra szolgálna, hogy a jogállamiság megsértésének legyenek pénzügyi következményei, járjon az EU-s támogatások csökkenésével.
Frans Timmermans szerint a baj inkább a politikai akarat hiánya a tagállami kormányok oldalán, a kormányok közössége nem lép fel kellő határozottsággal a jogállamiság ellen vétő tagjaik ellen, ami akár az EU széthullásához is vezethet. Példaként – természetesen – a magyar szörnyűségeket hozta föl: „elüldöztek egy egyetemet”, és az úgynevezett Stop Soros törvény révén „szörnyű dolgokat művelnek”, nyomás alá helyezik a civil társadalmat, „szabad sajtó pedig szinte nincs is már” az országban.
Nézetkülönbségek leginkább a gazdaságpolitikai és környezetvédelmi, klímapolitikai ügyekben mutatkoztak. Az utóbbival kapcsolatban Frans Timmermans sürgette a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását, amit Manfred Weber elutasított, egyebek mellett kiemelve, hogy éppen egy ilyen kezdeményezés vezetett az úgynevezett sárgamellényesek tiltakozó mozgalmához Franciaországban.
A gazdaságpolitikai, államháztartási kérdésekkel kapcsolatban Frans Timmermans kifejtette, hogy több szolidaritásra van szükség a gazdasági válságok kezelésében, ezért a munkanélküliek ellátásában be kell vezetni egy úgynevezett viszontbiztosítási rendszert, egy közös pénzalapot, amelynek forrásaiból a válsággal küszködő tagországok kaphatnak segítséget, hogy ne szoruljanak a munkanélküliek ellátásának csökkentésére. Manfred Weber szerint ez a megoldás gyengítené a tagállami kormányok hajlandóságát a felelős államháztartási politikára, holott inkább önállóságra és szerkezeti reformokra kellene ösztönözni őket.
A két legnagyobb pártcsalád csúcsjelöltjének vitájában a migráció körüli ügyekben is eltérések, más-más hangsúlyok mutatkoztak. Így például míg Manfred Weber azt emelte ki, hogy elsősorban az EU külső határának hatékony védelmére, az illegális migráció visszaszorítására kell összpontosítani, Frans Timmermans kijelentette, hogy a legfontosabb egy „szolidáris menekültügyi rendszer”, és ismét leereszkednek a határsorompók az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetben, ha nem sikerül ezt megvalósítani.
Az Afrikából az EU felé irányuló migrációval kapcsolatban Manfred Weber aláhúzta, hogy mindenekelőtt a kereskedelempolitika eszközeit kell alkalmazni, szabadkereskedelmi megállapodásokon alapuló partneri kapcsolatok révén kell elősegíteni az afrikai országok fejlődését, hogy lakóik a kivándorlás helyett a hazájukban boldoguljanak. Frans Timmermans viszont kiemelte, hogy a kereskedelem nem elég, egy összetett fejlesztési program, egy „nagyszabású Marshall-terv” szükséges, valamint a „megbékélés Afrikával”, amihez az is hozzátartozik, hogy kiterjesztik az Erasmus EU-s egyetemi diákcsere ösztöndíjprogramot Afrikára.
A PES csúcsjelöltje hangsúlyozta, hogy a migráció és a menekültügy kérdéseinek megoldása csak a szolidaritás lehet, ezt azonban megtagadja Lengyelország, Magyarország és Ausztria. Ezzel összefüggésben arról is szólt, hogy a 2015-ös menekültválság idején a német kancellár, Angela Merkel „az emberségességével megmentette Európát”.
A két csúcsjelölt második televíziós vitáját a német nyelvterületen május 16-án tartják, a szervező a ZDF német országos köztelevízió és az ORF osztrák közszolgálati médiatársaság.
(MTI/Felvidék.ma) forrás: https://felvidek.ma/2019/05/webernek-mar-a-hetes-cikkely-szerinti-eljaras-sem-eleg-hatekony-a-renitens-tagallamok-megregulazasara/?fbclid=IwAR20oDUh0cMAJ2ShVQCXSyszXb_3feRrckLTrnMKuvF-0iFd2UmuQCQugJo Kép: euronews.com
U.I.: Webert már hallottam párszor felszólalni az EP-választások kapcsán. Mindig azt mondja, amit az adott helyen lévő hallgatóság hallani akar. Egyszer így – másszor úgy…