Április 3-án járt le a határidő a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségben élők támogatására indított FUEN-aláírási akcióban. A célja az volt, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos elemei az európai uniós jog részeivé váljanak. Egy millió aláírás kellet, 1,2 millió lett...

Több mint 1,2 millióan írták alá az Európai Unióban a Minority Safe Pack elnevezésű európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést - közölte az aláírásgyűjtést Magyarországon szervező Rákóczi Szövetség főtitkára szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában. A kedden éjfélkor zárult aláírásgyűjtés adatait később Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) erdélyi elnöke ismertette. 

Csáky Csongor hangsúlyozta: a kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos elemei az európai uniós jog részeivé váljanak. Emlékeztetett arra, hogy április 3-ig hét tagállamból legalább egymillió aláírásnak kellett összegyűlnie ahhoz, hogy az Európai Bizottság (EB) érdemben foglalkozzon a jogalkotási kezdeményezéssel.

A legfrissebb adatok szerint csak Magyarországon több mint 570 ezren támogatták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által felkarolt kezdeményezést, illetve további tíz országban teljesült a lakosságarányos kvóta - ismertette.

A Kárpát-medencei országok élen jártak a kezdeményezés támogatásában, és valamennyi uniós tagállamból érkeztek aláírások - tette hozzá.

Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség jogi szakértője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta, hogy uniós szinten jelenleg nincs olyan jogi szabályozás, amely megfelelő garanciát nyújt az őshonos nemzeti közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzésére. Ebben a helyzetben fogalmazták meg a szervezők 9 pontos javaslatukat, azok egyike az anyanyelvi oktatás kötelezettségéről szól. Hozzáfűzte, hogy az erős ellenlobbi ellenállása miatt az erre irányuló javaslatok az EB eddig lesöpörte az asztalról. Ugyanakkor a több mint 1,2 millió aláírásra figyelemmel jó esély nyílt arra, hogy a bizottság elindítsa a jogalkotási folyamatot. Ez annál is inkább fontos, mert az unióban mintegy 50 millióan tartoznak valamely őshonos nemzeti kisebbséghez - mondta a jogász.

Az Európai Unió több mint 1 millió 215 ezer polgára támogatta aláírásával a kisebbségi jogok európai uniós kodifikációját szolgáló, Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezést - jelentették be a kezdeményezők a németországi Flensburgban és az erdélyi Kolozsváron szerdán egy időben tartott sajtótájékoztatójukon.

A kedden éjfélkor zárult aláírásgyűjtés adatait Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) erdélyi elnöke a flensburgi FUEN-irodából közölte, beszámolóját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kolozsvári irodájában élő közvetítésben lehetett követni.   

Vincze Loránt kijelentette: a Minority SafePack a legnagyobb projekt, amelyet valaha indítottak a kisebbségi jogokért. Szerinte a kezdeményezés azt mutatja, hogy az EU hivatalos szerveinek nemcsak a többségekkel, hanem a kisebbségekkel szemben is vannak kötelezettségei.   

Vincze Loránt elmondta: az aláírásgyűjtés befejeződött, de a papíralapon gyűjtött aláírások összesítése még folyamatban van, így nem lehet még tudni az összegyűjtött aláírások pontos számát. Az elnök köszönetet mondott a kisebbségi és a többségi aláíróknak egyaránt. Megjegyezte: az összegyűjtött aláírásokat az elkövetkező napokban adják le minden ország illetékes hatóságainál, amelyeknek három hónapjuk van ezek ellenőrzésére. Ezt követően egy újabb három hónapos időszak következik, amelyben különböző európai fórumokon meg kell vitatni a kezdeményezést.   

A FUEN elnöke szerint Európa fővárosainak is tekintettel kell lenniük a kezdeményezésre, és az egyes országokban alkalmazott jó gyakorlatot a többi országnak át kell vennie, mert a jogokat egyenlően kell biztosítani a kisebbségeknek.   

Hans Heinrich Hansen, a kezdeményező bizottság dániai német tagja, a FUEN korábbi elnöke felidézte az aláírásgyűjtésig elvezető nyolcéves folyamat lépéseit. Úgy vélte: ez folyamat a régiók Európájának a megerősödéséhez vezet. Reményét fejezte ki, hogy múlté lesznek az olyan konfliktusok, mint amilyen a spanyol-katalán is. Hozzátette: ezek a konfliktusok párbeszéddel oldhatók meg, nem pedig börtönbüntetéssel.   

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a kezdeményező bizottság tagja elmondta: a Romániában összegyűjtött aláírások száma meghaladja a 303 ezret. Hozzátette: az RMDSZ aktivistái 13 országban segítettek a kampány szervezésében, helyenként koordinálták a kampányt, és ez kiváló alkalom volt az európai tapasztalatszerzésre.   

Az RMDSZ elnöke valószínűsítette, hogy a polgári kezdeményezés ügyével érdemben már csak a 2019-es európai parlamenti választások után felálló Európai Bizottság fog foglalkozni. Az ezt megelőző időszakra azt tartotta feladatnak, hogy minél több európai döntéselőkészítőt és döntéshozót meggyőzzenek arról, hogy a kért szabályozások nem irányulnak senki ellen. "Senkitől nem kívánunk elvenni semmit, hanem a mi értékeinket szeretnénk hozzátenni Európa jövőjéhez" - fogalmazott.   

A politikus felidézte, hogy Románia több rendben is akadályozni próbálta a kezdeményezés sikerét. Megemlítette: 2014-ben azért lépett ki a Victor Ponta által vezetett kormányból, mert Románia az ő megkérdezése nélkül lépett be a polgári kezdeményezés elleni perbe. Hozzátette: Románia minden bizonnyal az Európai Tanácsban is kifogásokat fog emelni a kisebbségi jogok EU-s kodifikálása ellen, de úgy vélte: a kezdeményezők érvei erősebbek.   

Arra az újságírói kérdésre, hogy nem fogja-e az Európai Bizottság magyar ügynek tekinteni a kezdeményezést abból fakadóan, hogy az aláírások háromnegyede magyaroktól származik, Kelemen Hunor kijelentette: soha nem tagadták, hogy a kezdeményezés sikeréhez erős Kárpát-medencei érdek fűződik, de hozzátette: a stabilitás és a népek békés együttélése európai érdek is egyben.

forrás: internet