Az elemzők most a tartós fegyvernyugvás esélyeit boncolgatják Délkelet-Ukrajnában. Van egyáltalán remény a békére? Nos, erre csak egy őszinte válasz létezik: nincs…  

Nem lehet tartós békére számítani ott, ahol egyik harcoló fél sem érte el céljait. A fegyverszünet csak rövid erőgyűjtés egy sokkal véresebb és a jelenleginél is kiterjedtebb konfliktus kirobbanása előtt.
 
Ukrajna esetében az Egyesült Államok által uralt Nyugat a jól bevált forgatókönyvet követi. Hogyan lehet manapság leigázni, kifosztani és a saját érdekszférába kényszeríteni egy olyan  hatalmas államot, mint Ukrajna? A recept egyszerű: egy, a titkosszolgálatok által jó előre megszervezett, kellőképp teátrális forradalommal repítsük az ország élére saját embereinket, akik demokráciára, nemzeti szuverenitásra hivatkozva egy teljesen értelmetlen háborúba lavírozzák az országot. Ukrajna jelenlegi vezetése tisztában volt vele, hogy Oroszország nem hagyja teljesen körbezárni magát a NATO tagországaival. Aki egy kicsit is tisztában van a geopolitikával, és nem hazudik, az kénytelen beismerni, hogy egy, a nyugati érdekszférába tartozó Ukrajna egyenes utat jelent a nyugati országoknak  Oroszország újbóli gyarmatosításához. Az oroszok még emlékeznek a múlt század kilencvenes éveire, és arra a mérhetetlen szenvedésre, amit a Nyugatot teljes mértékben kiszolgáló elnök, Borisz Jelcin okozott az országnak, és még egyszer nem kérnek belőle. A Nyugat most első körben ugyanezt szeretné véghezvinni Ukrajnában, amihez épp az oroszok kierőszakolt reakciója segítheti hozzá. Ukrajnában ugyanis az ország keleti felében zajló háborús események miatt részben leállt a gazdaság, tavaly csaknem a tizedével zuhant a hazai össztermék, a munkanélküliség 15 éves csúcsra ugrott, negyedével nőttek az árak, idén pedig további 17 százalékos drágulás várható. Hatalmasat zuhant az ukrán fizetőeszköz árfolyama is, az ország devizatartaléka pedig csupán ötheti import fedezésére elegendő.
 
A „megmentők” persze ezúttal sem késlekednek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a napokban új hitelszerződést ajánlott Ukrajnának: más hitelezők, így például Európa és az Egyesült 
Államok segítségével akár a 40 milliárd dollárt is meghaladhatja a kölcsön összege. Mindez 
persze nem lesz ingyen: a nyugati érdekeket teljes mértékben kiszolgáló Arszenyij Jacenyuk 
ukrán miniszterelnök szerint „nagyon nehéz reformokat” kér az IMF, de végre fogják hajtani. 

Az elvárások szerint Ukrajnának piaci szintre kell emelnie az energiaárakat, és „reformokat” 
kell végrehajtania a gazdaságban, az igazságszolgáltatásban és a bankszektorban. Akik 
tisztában vannak az IMF módszereivel, azok tudják, hogy a reform szó politikailag korrekt 
megfelelője a megszorításoknak, az árak liberalizációjának és a minél szélesebb körű 
privatizációnak, vagyis a lakosság teljes ellehetetlenítésének és az ország nyugati 
beruházók általi kifosztásának.
 
Csak idő kérdése, hogy ez ellen mikor lázadnak fel az ukránok, és mikor próbálják meg 
elzavarni az ország jelenlegi vezetését, felismerve, hogy nem Oroszország a valódi 
ellenségük. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a Nyugat már rengeteg pénzt és 
energiát ölt Ukrajnába ahhoz, hogy csak úgy lemondana róla. Magyarul: fel kell készülnünk 
arra, hogy az orosz–ukrán konfliktus mellett hamarosan kibontakozhat egy ukrán–ukrán 
konfliktus is, amelyben az ország jelenlegi, nyugati érdekeket kiszolgáló vezetése próbálja 
foggal-körömmel fenntartani a hatalmát azokkal szemben, akik egy semleges, a nyugati 
országokkal üzletelő, ugyanakkor Oroszországgal is kiváló kapcsolatokat ápoló Ukrajnában 
látják a jövőjüket.
 
forrás: http://ujszo.com/online/velemeny-es-hatter/2015/02/16/jo-reggelt-ukrajna