A demokrácia hiányosságai címmel rendezett tanácskozást Budapesten a Közép-európai Egyetem. Ezen Francis Fukuyama amerikai filozófus, közgazdász előadást tartott 2015. október 9-én. A tengerentúli értelmiségivel interjút készített az index.hu hírportál. Erre a beszélgetésre utalva tett fel kérdéseket BOGÁR LÁSZLÓ egyetemi tanárnak a Preshaz.eu hírportál…

PRÉSHÁZ: - Professzor Úr, Francis Fukuyama az index.hu-nak adott interjújában így fogalmaz: "De ami igazán meglepő és veszélyes Orbánban, az, az, hogy meg sem próbálja színlelni, hogy Magyarország egy valódi liberális demokrácia, hanem fel akar állítani egy olyan elméletet, ami a kulturális, vallási elkülönülésen alapul." Az amerikai értelmiségi szövegéből kiderül, hogy ő kizárólag - "kirekesztőleg"? - a "liberális demokráciát" tartja "valódinak". Ilyen szélsőséges nézet képviselője miért élvezhet tekintélyt a magyarok fővárosának, Budapestnek számos lakója előtt?

BOGÁR LÁSZLÓ: - A probléma sokkal mélyebb, mert a „demokrácia” minden jelző nélkül használt fogalma is önellentmondás. Arra az axiómára épül ugyanis, amely szerint a többségnek értelemszerűen mindig igaza van, vagy legalábbis sokkal nagyobb valószínűséggel van igaza, mint a kisebbségnek. Ám könnyű belátni, hogy az igazság tökéletesen független attól, hogy mennyi ember és mit gondol róla. A történelem rengeteg példával szolgál arra, hogy évszázadokig, vagy akár évezredekig az abszolút döntő többség által vallott „igazságok” megmosolyogtató tévedések voltak csupán. A másik súlyos probléma, hogy a demokrácia nemcsak hogy nem zárja ki, de egyenesen ösztönöz is arra, hogy a többség világértelmezési logikáját befolyásolják. Méghozzá bármilyen eszközzel és módon. És innentől kezdve akár az is bekövetkezhet, hogy a választók kegyéért versengő pártok között zajló „demokratikus” vetélkedés valójában csupán a különböző manipulációs technikák harcát jelenti, amelyek mögött oligarchikus „politika-ipari” nagyvállalatok konkurencia-csatája megy végbe. És lássuk be, ma a legjobb esetben is legfeljebb ezt jelenti a demokrácia. Fukuyama a „liberális” demokrácia melletti „kiállásával” viszonylag nyíltan be is vallja, hogy ezek közül az oligarchikus csoportok közül csak az az „igazi”, amelyet ő képvisel. Ezzel pedig éppen ő adja evidens cáfolatát annak, hogy létezik bármilyen (pláne „liberális”) demokrácia. Orbán Viktor „harcai” során megtapasztalhatta már néhányszor a „liberális” demokrácia pusztító diktatúráját, így érthető, hogy alternatív megoldásokat keres. Ez logikailag helyes, de ahogy már említettem, a probléma gyökere sokkal mélyebben van. Az egész nyugatias modernitás (vagyis a „demokrácia és piacgazdaság”) jelent zsákutcát az emberi lét számára, mert a transzcendens szervező elvek („Isten”) helyére az anyagi világban megszerezhető hasznot, a „profit-Istent” helyezte. És ha ez a jövőben is így marad, akkor ez valóban a történelem végéhez vezet majd, de egészen másféle értelemben, mint ahogy ma Fukuyama hirdeti.

PRÉSHÁZ: - "Én azt gondolom, hogy az illiberális rendszerek nem igazán mutatnak akkora gazdasági stabilitást, mint a fejlett liberális demokráciák" - mondja Fukuyama. Behunyva szemét ama tény fölött, hogy a "fejlett liberális demokrácia", az USA kínai kötvényvásárlásokból tengődik. Ilyen bődületes tájékozatlansággal miképpen lehet valaki - legalábbis Magyarországon - "világhírű tudós"?

BOGÁR LÁSZLÓ: - Aki, mint Fukuyama, abból indul ki, hogy a nyugatias modernitás létszerveződési módja, illetve annak politikai és gazdasági megjelenési formája, a liberális demokrácia és a szabad piac eleve elrendelt módon jó, sőt a történelmi abszolút jó egyetlen lehetséges megnyilvánulása, azzal elég nehéz vitába szállni. Mert nem egyszerűen arról van szó, hogy nem értünk egyet, hanem arról, hogy egészen „más nyelven” beszélünk. És mivel ő ezt nem értené, hiszen szerinte eleve csak egy nyelv van, és ez csakis az lehet, amit ő beszél, akkor így nem túlságosan termékeny egy ilyen eszmecsere. A nyugatias modernitás létszerveződési módjában nincs és nem is lehet olyan, hogy gazdasági stabilitás. És azért nem, mert ez a profit-logikára épülő szerveződési mód csak úgy tudja kimutatni a legvégső talapzatát jelentő profitot, hogy kifosztja az emberi lét külső természetét, földet, vizet, levegőt, ez az ökológiai válság, és a belső természetét, vagyis lelki, erkölcsi, szellemi szerkezeteit. Vagyis a profitként kimutatott „pozitív” értéktömeg mögött (alatt, felett stb.) egyre növekvő lét-deficitek képződnek, és ezek egy idő után kikerülhetetlenül mindent romba döntenek. Éppen az állandó és növekvő instabilitás tehát a vélt „stabilitásának” alapja. Ráadásul mindez egy rejtett globális hatalmi hierarchiába szerveződik, ahol a planetáris „csúcsragadozóként” működő Amerikai Birodalom kereskedelmi, pénz- és médiafegyverekkel kényszerítheti riválisait (Európát, Oroszországot és Kínát) arra, hogy betagozódjanak ebbe a globális „táplálékláncba”. A napjainkban kirobbanni látszó globális háború arra utal, hogy ezek a versenytársak megpróbálnak ellenállni a birodalmi nyomásnak. Ám egyelőre senki sem képes a „birodalomhoz” képest alternatív létszerveződési módot megfogalmazni, és pláne sikeresen üzemeltetni. A helyzet azért veszélyes, mert a birodalom egyre kevésbé tudja globális uralmát fenntartani, így egyre frusztráltabb, következésképpen egyre rosszabb döntéseket hoz, amitől még tovább romlik világuralmának kimeneti teljesítménye, és ez öngerjesztő örvénylésként permanens háborúba taszíthatja a világot. Különös, hogy Fukuyama - birodalmi stratégiai elemzőként - semmit nem észlel, vagy nem tud, mer, akar érzékelni mindebből.

PRÉSHÁZ: - Fukuyama elmondja az új politológiai fogalom, a terrormigráció egyik ismérvét: "azt gondolom, hogy a menekültválságban a méretek is számítanak. Az embereknek már a puszta száma is megnehezíti azt, hogy Európa mindenkit befogadjon." Ha ezt már egy extrém amerikai értelmiségi is észleli, Berlin és Párizs meddig foghatja be a fülét?

BOGÁR LÁSZLÓ: - Az egyre növekvő anarchia, sőt káosz megrendítő módon jelzi azt, amit persze régen sejtünk, hogy Európa uralmi elitjei tökéletesen alkalmatlanok a földrészünk előtt álló roppant erejű kihívásoknak még az értelmezésére is, nem hogy azok megoldására. Mindez részben tudatlanságra, részben pedig cinikus-gátlástalan megalkuvásra vezethető vissza, tehát ezek az uralmi elitek mind a tudásnak, mind a bátorságnak, mind a becsületnek híján vannak. Ahogy Juhász Ferenc írta a Tékozló ország című megrendítő eposzának előhangjában „Jövőbe látó szemetek nem volt, de kezetek, hogy a hazát sírba taszítsa, igen!”. Némi keserű öniróniával mondhatnánk erre, hogy innen szép győzni, hiszen ez egy teljesen reménytelen helyzetnek látszik. Ráadásul, ahogy a régi mondás tartja, „minden népnek olyan vezetői vannak, amilyet megérdemel”, vagyis a vezetők és vezetettek viszonya „a zsák meg a foltja” viszonyára épül. Mégsem tehetünk egyebet, reménykednünk kell abban, hogy Európa népei lassan felébrednek, és ennek szerencsére valóban vannak jelei, de ez az ébredés igen keserű lesz. Leginkább arra kell ráébrednie az európai fehér embernek (és benne a magyarságnak), hogy ha annak a legelemibb feladatának sem képes eleget tenni, hogy világra hozza és testi-lelki egészségben felnevelje az őt majd időben követő nemzedéket, akkor mindennek vége. Mert ezzel lényegében azt vallja be, hogy az elődei által megteremtett világ hedonista felélésén túl („utánam a vízözön”) már nem tud, ámde ezzel szemben nem is nagyon akar más létprogramot kitalálni önmagának. Az persze evidens, hogy a széthullani látszó és ezért egyre hisztérikusabban viselkedő Amerikai Birodalom fegyverként használja a migrációt a most zajló Európa elleni terrorakciója során, de ha Európa népei, és legfőképpen vezetői ezt nem tudják, merik, akarják felismerni, akkor rászolgáltak az elkerülhetetlen pusztulásra. Ez ennyire egyszerű, és persze ennyire bonyolult is egyben, hisz a megoldás, ha egyáltalán létezik még ilyen, akkor csak hatalmas anyagi, fizikai, lelki, erkölcsi, szellemi áldozatokkal lesz megtalálható. Reménykedjünk benne, hogy a kibontakozó dráma elég nagy erejű lesz ahhoz, hogy kijózanítson, de eléggé enyhe ahhoz, hogy ne pusztuljunk bele, sőt testben és lélekben megerősödve jöjjünk ki belőle. 
(2015. október 11.)

 Forrás: https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=965346703531001&substory_index=0&id=157985234267156

Több info Fukuyama amerikai professzorról: https://hu.wikipedia.org/wiki/Francis_Fukuyama