Brüsszelbe húsvéthétfőig nem lehet eljutni repülővel Budapestről – valljuk be, nem is különösebben vágyakozunk oda. Nagypénteken már megint kommandósok lövöldöztek ott a villamosmegállóban, megint kiürítettek egy metróállomást,…

s noha szállingóznak a hírek Nyugat-Európából, hogy ennyi meg annyi valóságos és potenciális terroristát lekapcsoltak (eddig nyilván csak passzívan megfigyelgették őket), az uniós és tagállami hatóságok ordító alkalmatlansága nem segített bennünket hozzá a nagyheti elmélyüléshez.

Mondhatni, épp ellenkezőleg: engem például elemi módon felháborított, hogy ezek a fehér kesztyűs finom hölgyek és urak még mindig úgy óvatoskodnak és teszetoszáskodnak, mintha a béke mennyei szigetén élnének, amit a Teremtő merő szeszélyből Európának nevezett el. A belga belügyminiszter lemondott ugyan, de nem fogadták el a lemondását, mondván, hogy csata közben ne távozzanak a tábornokok. Hát akkor pedig belga belügyminiszternek lenni nemcsak nyugdíjas állás, hanem életfogytiglani is, mert ez a csata, ahogy elnézem, évtizedekig fog tartani.

A belga belügyminiszter azért próbált lemondani, mert a muszlim terroristát, aki részt vett a párizsi mészárlásban és akinek a lefogása kiváltotta vagy előrehozta a brüsszeli mészárlást, merő szívjóságból mindössze egy órát hallgatták ki, hogy tudjon szegény pihenni. Dzsihadista társai ezt azzal hálálták meg, hogy másnap tömegesen robbantottak cafatokra ártatlan embereket. A főterroristának azért kellett pihengetni, mert megműtötték, s azért kellett megműteni, mert lábon lőtték. Azért lőtték lábon, mert tűzharcba keveredett az őt elfogni kívánó rendőrökkel, s azért akarták elfogni, mert Párizsban lemészároltak egy sereg embert. A főterrorista eközben arcátlan módon bepanaszolja az ügyészt eljárásjogi hibák miatt, a pipogya liberális jogállam pedig az emberi jogokat fontosabbnak tartja, mint az emberi életeket.

Csakhogy ennélfogva a belga (francia, német stb.) jogállam társtettessé zárkózik fel a saját polgárai elleni tömeggyilkosságban. Úgy is lehet mondani: az iszlám terrorizmus mellett a nyugat-európai öngyilkos liberalizmus a második számú terrorista veszélyforrás, ami Európát háborús övezetté teszi, eddigi életformáját végveszélybe sodorja. A belga belügyminiszter esetében nem az az igazi kérdés, hogy lemondjon-e vagy sem, hanem hogy rajta kívül ki mindenkinek kellene még tömeghalált előidéző kötelezettségmulasztás miatt gyorsított eljárásban büntetőbíróság elé állnia. Igen, „csata közben” is. Igaz, akkor második lépésben ott találná magát a terroristákat (is) meghívó német kancellár asszony, s jutna hely ott minden európai szocialisták kontraszelektív elnökének is, akit nyilván a diplomanélküliségből fakadó alapvető műveltséghiány indított arra, hogy a brüsszeli gyász idején Budapestet gyalázza és Szegedet dicsérgesse, s az önvédő magyar kvótareferendumot kártékonyabbnak tartsa, mint az elhibázott, hatásában terrorizmuspárti, tágkeblű uniós politikát.

Húsvéthétfőn talán újra elindulnak a repülőjáratok, de már nem ugyanabba a Brüsszelbe érkeznek meg. Nem lehet többé a szőnyeg alá söpörni a migránsok integrálhatatlanságának, a saríja fennhatósága alá került zárt zónák ügyét. A terroristafészkeket és a zárt zónákat fel kell számolni, s mindazokat el kell tanácsolni Európából, akik nem európai törvények szerint óhajtanak élni. Az európai törvényeket pedig úgy kell átigazítani, hogy az európaiakat szolgálják, ne másokat. Ha ez Brüsszelből nem megy, majd beszáll Varsó vagy Budapest. Egy európai referendum ugyanis aligha hozna más eredményt, mint hogy Európa az európaiaké.

Csontos János
forrás: http://magyaridok.hu/ahelyzet/europa-az-europaiake-533179/