Szerkesztőségünk ismét egy olyan cikket közöl, amelynek tartalmával teljes egészében nem feltétlenül ért egyet. Az objektivitás érdekében mégis lehozzuk. Csak az kezdje el olvasni, akit érdekel az USA mai állapota és van elég ideje a sok adattal megtűzdelt hosszú cikk tanulmányozására…
Barack Obama január 12-i beszéde az országa helyzetéről igazi hollywoodi produkció volt, amelyben a posztjáról idén leköszönő elnök hamisítatlan jenki magabiztossággal méltatta kormányzása „gazdasági eredményeit”. Szerinte az USA gazdasága a legerősebb a világon, autóipara a legjobb évet zárta, a munkanélküliség a korábbi szint felére esett vissza, mindennek eredményeként háromnegyedével csökkent a fizetési mérleg hiánya. A szöveg legmarkánsabb mondata így hangzott: „Aki azt állítja, hogy az amerikai gazdaság hanyatlik, az hazudik”.
Az alábbiakban tehát „hazug” tények és számok következnek az USA valós gazdasági, szociális, mentális állapotának érzékeltetéséhez. Mindenekelőtt tudni kell, hogy az amerikai gazdaságot a 2008-as válság óta lényegében a bankóprés (vagyis az ex nihilo pénzgyártás) működteti, akárcsak egyébként a második világháború után, azzal az alapvető különbséggel, hogy akkoriban a pénz a reálgazdaságba áramlott, napjainkban viszont a központi bankok által válságenyhítésként a piacokba „injekciózott” 10 billió dollárt a kereskedelmi bankok megfejelték csaknem 280 billió dollár spekulatív pénzügyi termékkel (ezek a hírhedt derivatívák).
Emlékeztetőül: a 2008-as válságot közvetlenül kirobbantó bóvli (subprime) jelzáloghitelek összértéke alig 640 milliárd dollár volt. Így a menetrend szerint érkező és minden eddiginél pusztítóbbnak ígérkező megakrach során nemhogy a bankoknak, de még az államoknak sem lesznek eszközeik a pénzrendszer összeomlásának megakadályozására. A bármiféle kontroll nélkül működő, úgynevezett árnyékbankrendszer (shadow banking) tekintetében is az amerikaiak az osztály legrosszabb tanulói, hiszen maga Stanley Fischer, a Fed alelnöke ismerte be, hogy „az árnyékbank teszi ki az amerikai bankszektor mintegy 80 százalékát”, míg más országokban ez az arány körülbelül 20 százalékos. (Fed’s Stanley Fischer: We still need to deal with the shadow banks, fortune.com, 2014. december 2.) Függetlenül tehát attól, hogy az összeomlás holnap, egy hónap múlva vagy egy év múlva következik-e be, azok számára, akik hajlandók informálódni, nyilvánvaló, hogy ami most zajlik Amerikában, az nem más, mint kétségbeesett próbálkozás a végső fizetési határnap késleltetésére.
Paul Craig Roberts közgazdász, a Reagan-kormány volt pénzügyminiszter-helyettese írja: „2015. április 3-án az Amerikai Munka-statisztikai Hivatal bejelentette, hogy 93.175.000 munkaképes korú amerikai nincs benne az aktív népességben, ami történelmi rekord. A gazdasági fellendülést minden esetben az aktív népesség arányának a növekedése jelzi. … ha az elcsüggedt (vagyis az állástalálás reményét feladó – G.I.) dolgozókat is beleszámítjuk a munkanélküliségi mutatóba, akkor a munkanélküliségi ráta jelenleg 23 százalék, nem pedig a hivatalosan feltüntetett 5,2 százalék. (…) Csak a pénzügyi szektor növekszik az USA-ban. A pénzügyi ipar részesedése a GDP-ben az 1960-as kevesebb mint 4 százalékról mára 8 százalékra nőtt. … a pénzügyi tevékenység nem termel, hanem fosztogat. (…) A Szovjetunió összeomlása volt a legrosszabb dolog, amely valaha az USA-val történt. A szovjet összeomlás két fő következménye pusztító volt. Egyik következmény az amerikai világuralom neokonzervatív hübriszének kialakulása, ami 14 év háborút eredményezett, 6 ezer milliárd dollár költséggel. A másik következmény egy szemléletváltás volt a szocialista Indiában és a kommunista Kínában, ezek a nagy országok ugyanis azzal válaszoltak a »történelem végére«, hogy megnyitották kihasználatlan munkaerő-kapacitásukat a nyugati tőke számára, ami az amerikai gazdasági hanyatlást eredményezte, egy óriási háborús adósság elviselésével küszködő gazdaságot hagyva maga után. Észszerű konklúzió, hogy egy ennyire inkompetens módon irányított társadalmi-gazdasági-politikai rendszer már egy harmadik világbeli ország.” (US On the Road to Third World, paulcraigroberts.org, 2015. október 29.)
Vajon az Egyesült Államok már valóban a harmadik világ része, vagy ez a sokkoló megállapítás csak egy frusztrált expolitikus minden alapot nélkülöző magánvéleménye? Mit mondanak hát az adatok?
Önmagukért beszélnek.
Az USA-ban 2000 és 2013 között megduplázódott a „koncentráltan mélyszegény zónákban” (high-poverty areas), vagyis nyomornegyedekben élő amerikaiak száma, és a „slumosodás” folyamata rendkívül gyorsan terjed. (The Resurrection of America’s Slums, theatlantic.com, 2015. augusztus 9.) 2008-ban az amerikai gyerekek 18 százaléka élt szegénységben, jelenleg már a 22 százalékuk. (Casey Foundation’s 2015 Kids Count Data Book) Csaknem minden második néger gyerek ilyen körülmények között nő fel. (Charts: The economic gap between blacks and whites hasn’t budged for 50 years, washingtonpost.com, 2013. augusztus 19.) Az állami iskolai diákok több, mint fele olyan szegény családokban él, hogy iskolai ingyenétkezésre jogosult. (Study Finds Widespread Poverty Among U.S. Public School Children, nytimes.com, 2015. janár 16.) A UNICEF szerint gyermekszegénység tekintetében az Egyesült Államok a 36. helyen áll a legfejlettebb 41 ország között. (Child poverty in the U.S. is among the worst in the developed world, washingtonpost.com, 2014. október 29.) Már több mint 46 millió amerikai csillapítja éhségét az ún. Kiegészítő Étkezési Segélyprogram (SNAP) révén. Az „ételjegyre” (food stamp) rászorultak száma robbanásszerűen nőtt az öt legnépesebb szövetségi tagállamban. (Making America Fat and Lazy: How the Number of Food Stamp Recipients Has Changed Since 1981, economicpolicyjournal.com, 2015. augusztus 13.) Minden hatodik amerikai „küzd azért, hogy élelmiszert tegyen az asztalára”. Minden ötödik amerikai gyerek az éhezést „kockáztatja” (sic), a feketék és a spanyol ajkúak közül minden harmadik. (11 Facts About Hunger in the US, dosomething.org) A rekordszintre nőtt gyermekszegénység már 17 millió gyermeket sújt, és növekszik azoknak a száma, akik naponta éheznek. (The children going hungry in America, bbc.com, 2013. március 6.)
A fejlett országok közül messze az USA-ban a legmagasabb az elhízottak és túlsúlyosak összlakosságon belüli aránya: az amerikaiak csaknem kétharmada túlsúlyos, minden ötödik felnőtt (a férfiak 35 százaléka, a nők 36,8 százaléka) pedig elhízott. A 17–24 éves férfiak egyharmada alkalmatlan lenne katonai szolgálatra súlyfölöslege miatt, de 2002 óta az aktív katonák körében is 62 százalékkal nőtt a túlsúlyosak és elhízottak aránya. A járványos elhízottság (obesity epidemic) felelős az összes egészségügyi kiadás 5-10 százalékáért.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéséből az is kiderül, hogy az amerikai gyerekeket még a felnőtteknél is jobban sújtja a kóros elhízottság. Az USA-ban az utóbbi 25 évben megduplázódott az elhízottak aránya. (U.S. falls behind exercise, gets fatter, usatoday.com, 2014. december 10.) Az egészségtelen táplálkozási szokások (fast food) mellett ez nyilván azzal is összefügg, hogy az átlag amerikai naponta csaknem öt órát tölt tévézéssel. (21 maps and charts that prove America is Number One, washingtonpost.com, 2014. július 3.) Nem csoda, hogy 18 éves korára egy átlagos amerikai gyerek kb. 40 ezer (!) gyilkosságot láthatott a tévében (TV Bloodbath: Violence on Prime Time Broadcast TV, parentstv.org). Ahogyan az sem, hogy a 22 legfejlettebb ország diákjai közül az amerikaiak az utolsók a technikai tantárgyakban és a számtanban, de az olvasás és az írás elsajátítása terén is csak az olaszokat és a spanyolokat múlják felül. (America’s Millennials: Well educated but unskilled, cbsnews.com, 2015. március 13.) Az átlag amerikai műveltségi (vagy inkább műveletlenségi) szintjét illusztrálja az is, hogy az 50 amerikai szövetségi tagállam közül 39-ben a legjobban fizetett állami alkalmazott egy futball- vagy egy kosárlabdaedző. (Infographic: Is Your State’s Highest-Paid Employee A Coach? Probably, deadspin.com)
Az amerikaiak sokkal többet költenek orvosi ellátásra, mint a világon bárhol máshol, de az életremény tekintetében az USA csak az 51. helyet foglalja el az országok rangsorában. (List of countries by life expentancy, en.wikipedia.org) Tíz amerikai közül hét szed orvosi receptre felírt gyógyszert, többnyire antibiotikumot, antidepresszánst vagy fájdalomcsillapítót. (Nearly 7 in 10 Americans Take Prescription Drugs, Mayo Clinic, Olmsted Medical Center Find, newsnetwork.mayoclinic, 2013. június 19.) A pornográfia annyira elterjedt az amerikaiak körében, hogy súlyos közegészségügyi válságnak tekintik. (Pornography … is so widespread in U.S., it is a MAJOR health crisis, dailymail.co.uk, 2014. május 16.) A fejlett ipari országok közül az Egyesült Államokban legmagasabb a nemi betegséggel fertőzöttek aránya. (Spread The Love? On Valentine’s Day, CDC Says U.S. Has Highest Rates of STDs in World!, globalgrind.com, 2013. december 14.) Minden harmadik amerikai szenved valamilyen nemi betegségben, és évente 20 millió új fertőzéses esetet regisztrálnak. (CDC: 110 Million Americans Have STDs At Any Given Time, atlanta.cbslocal.com, 2014. október 6.) Minden negyedik tizenéves amerikai lánynak van legalább egy nemi betegsége (1 in 4 teen girls have STD, usatoday.com, 2008. május 27.) Az évenkénti 20 millió új fertőzött több mint fele a 15–24 éves korosztályból kerül ki. (Reported Cases of STDs on the Rise in the U.S., cdc.gov, 2015. november 17.) Az amerikai néger gyerekek 21,5 százaléka tizenéves anyától, 61,9 százaléka egyedülálló anyától születik. (U.S. Center for Disease Control) Az amerikai feketék négyszer gyakrabban ölik meg a gyermekeiket, mint a fehérek. (U.S. DoJ) Az amerikai fekete gyerekeket hétszer nagyobb valószínűséggel hagyják el a szüleik, mint a fehéreket. (U.S. Census Bureau)
Az amerikai fiatalok körében az öngyilkosság a harmadik legfőbb halálozási ok, évente több mint 4100 életet követelve. Majdnem minden nyolcadik fiatal gondol az öngyilkosságra, és minden huszadik eltervezi vagy meg is kísérli azt. (Health Day-News, 2013. szeptember 1.) Az utóbbi 15 évben 24 százalékkal nőtt az öngyilkossági ráta az USA-ban, a 10–14 éves lányok körében pedig megháromszorozódott. (Depuis 1999, le taux de suicide aux États-Unis a explosé, lepoint.fr, 2016. április 22.) Az USA-ban 2009 óta az öngyilkosság az első számú erőszakos halálozási ok, a közúti balesetek előtt. A 35–54 évesek körében egy évtized alatt 28,4 százalékkal, az ötvenes (fehér) férfiak körében pedig 1999 óta 50 százalékkal nőtt azok száma, akik önkezükkel vetettek véget az életüknek. (Suicides More Common than Traffic Death, medpagetoday.com, 2012. szeptember 25.) Járványos méreteket öltött az öngyilkosság az amerikai fegyveres erők aktív és leszerelt állományában. 2012-ben naponta legalább egy aktív és 22 veterán katona követett el öngyilkosságot, vagyis az év folyamán több mint nyolcezren. (The hidden enemy documentary exposes the covert operation behind military suicides, cchr.org)
Eddig még sohasem tapasztalt mértékben nőtt a legkevésbé iskolázott, legfeljebb középiskolai érettségivel rendelkező, középkorú (45–54 éves), fehér amerikai népesség halálozási arányszáma, nyilván szoros összefüggésben azzal a ténnyel, hogy azon háztartások jövedelme, amelyekben a családfőnek nincs felsőfokú végzettsége, 1999 és 2013 között csaknem egyötödével (19 százalékkal) csökkent, és a bizonytalan jövőtől való félelem hatására egyre több fehér amerikai menekül az öngyilkosságba, válik a drogok vagy az alkohol rabjává, olvasható a Princeton Egyetem két kutatójának tanulmányában, akik szerint „ez a változás szembemegy a haladás évtizedeivel a mortalitás terén, és az Egyesült Államok sajátja: egyetlen másik gazdag országban sem történt hasonló fordulat”. (Rising morbidity and mortality in midlife among white non-Hispanic Americans in the 21st century, pnas.org, 2015. szeptember 17.) A világon az USA-ban legmagasabb a drogfogyasztás szintje. (U.S. Leads the World in Illegal Drug Use, cbsnews.com, 2008. július 1.) A gazdasági válságtól leginkább sújtott közép-nyugati régió (Midwest) 12 tagállamában valóságos „drogjárvány” dúl, és 2007 óta több mint négyszeresére nőtt a heroinfogyasztással kapcsolatos halálesetek száma. (A hydra-headed scourge. How the Midwest is battling a drug epidemic, economist.com, 2015. szeptember 19.)
A világ összes országa közül messze az Egyesült Államokban legmagasabb a börtönnépesség aránya. (21 maps and charts that prove America is Number One, washingtonpost.com, 2014. július 3.) A világon fogva tartottak csaknem egynegyede (2,3 millió fő) amerikai börtönben raboskodik. (U.S. prison population dwarfs that of other nations, nytimes.com, 2008. április 23.) Mire elérik a 18. életévüket, az amerikai néger férfiak 30 százalékát, a spanyol ajkúak 26 százalékát, a fehérek 22 százalékát már legalább egyszer letartóztatták, 23 éves korukra ugyanez az arány 49, 44, illetve 38 százalék. (Nearly Half of Black Males, 40 Percent of White Males Are arrested By Age 23: Study, huffingtonpost.com, 2014. január 6.) A szegény sorú fehér fiatalok kevésbé bűnöző hajlamúak, mint tehetősebb néger társaik. (Poor white kids are less likely to go to prison than rich black kids, washingtonpost.com, 2016. március 23.) Az USA-ban több néger férfi van börtönben, mint India, Argentína, Kanada, Libanon, Japán, Németország, Finnország, Izrael és Anglia teljes börtönnépessége, holott az USA-ban csak 19 millió fekete férfi él, míg az utóbbi országok népessége 1,6 milliárd fő. (Black Male Incarceration Problem is Real and It’s Catastrophic, huffingtonpost.com, 2015. február 23.)
A fekete férfiak esetében 32 százalék, a fehérek esetében 6 százalék az esélye annak, hogy az életük során börtönbe kerülnek. A halálraítéltek 42 százaléka néger, noha az amerikai népességnek csak a 13 százalékát alkotják. Miközben az évenkénti gyilkosságok áldozatainak mintegy fele fekete, a halálos ítéletek kiszabása esetében az áldozatok 80 százaléka fehér volt, és csak 14 százalékban fekete. Az ország történelmében végrehajtott több mint 18 ezer kivégzés közül csak 42 fehéret büntettek halállal egy (vagy több) fekete meggyilkolása miatt. 2010-ben hatszor nagyobb eséllyel börtönöztek be egy feketét, mint egy fehéret, míg 50 évvel korábban még „csak” ötször nagyobb volt ugyanennek az esélye. (Incarceration gap widens between whites and blacks, pewresearch.org, 2013. szeptember 6.)
Az amerikai rendőrök 2014-ben 1100 személyt likvidáltak szolgálatteljesítés közben, miközben a kínai rendőrök áldozatainak száma 12 fő volt, az angoloké 1 fő, a német rendőrök pedig nem öltek meg senkit. (Police in the US Kill Citizens at Over 70 Times the Rate of Other First-World Nations, thefreethoughtproject.com, 2015. január 8.) Az USA-ban a rendőrség évente 500-1000 állampolgárt gyilkol meg, így manapság nyolcszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy amerikait a saját rendőrei terítenek le, mint annak, hogy egy terrorista végez vele (U.S. Police Have Killed Over 5,000 Civilians Since 9/11, mintpressnews.com, 2013. 11. 06.) 2014-ben a rendőrség több amerikait ölt meg, mint ahányan az állampolgárok közötti úgynevezett tömeges lövöldözések során vesztették életüket. (Police Killed More Americans in 2014 Than All U.S. Mass Shootings Combined, mintpressnews.com, 2015. június 23.)
Egy nemrég közzétett jelentésből az is kiderül, hogy az amerikai rendőrök által likvidált amerikai polgárok mintegy fele „fizikailag vagy pszichikailag fogyatékos” (értsd: rokkant vagy elmebeteg) volt, „Amerikában (ugyanis) szívósan tartja magát az a vélemény, hogy a fogyatékos, különösen mentálisan fogyatékos személyek veszélyesek és potenciálisan agresszívek”, írja David Perry történész, a jelentés társszerzője, aki szerint „ezt az eszmét nemcsak a médiumok, hanem a politikusok is terjesztik”. (Half of People Killed by Police Have a Disability: Report, nbcnews.com, 2016. március 14.) Tavaly egyébként – mondhatni a hagyományaikhoz híven – naponta három honfitársukkal végeztek az amerikai zsaruk. (A Year of Reckoning: Police Fatally Shoot Nearly 1000, washingtonpost.com, 2015. december 26.) 2015 márciusában 111 embert öltek meg, vagyis ebben az egyetlen hónapban többet, mint brit kollégáik száz év alatt. (La police US a plus tué en mars que la police britannique en 100 ans, fr.sputniknews.com, 2015. április 4.)
Törvényesnek álcázott önkényes zabrálásaik (közúti ellenőrzések, személyi motozások, házkutatások stb.) során 2014-ben az amerikai rendőrök több kárt okoztak az állampolgároknak, mint amennyi az összes vagyon elleni bűncselekmény következtében érte őket. Az úgynevezett polgári elkobzás (civil forfeiture) gyakorlásával a rend kapzsi őrei több mint 4,5 milliárd dollárral könnyítették meg honfitársaikat, míg a bűnözők az általuk elkövetett lopásokkal, rablásokkal, betörésekkel csak 4 milliárd dollár értékű zsákmányhoz jutottak. A legszebb az egészben, hogy a rendőrök ebül szerzett jószága nem az államot, hanem közvetlenül a testületet gazdagítja, amely azt jellemző módon az állomány jutalmazására, felszerelések vásárlására, rendőri nyugdíjalapok támogatására fordítja. (FBI: U.S. Cops Seized More Property Than Criminals Stole In 2014, Russia Today)
A kanadai kormány hivatalos honlapján figyelmezteti állampolgárait az amerikai rendőrök módszereire, akik közúti ellenőrzés ürügyén rendszeresen kizsebelik a kanadai turistákat, megfosztva őket a náluk talált készpénztől és egyéb javaiktól. Az amerikai rendőrök lényegében „guruló pénzautomatáknak” tekintik gépkocsival hozzájuk látogató északi szomszédjaikat. (Canadians Warned By Gov’t Of Cash Grab Scheme By U.S. Police, Russia Today)
„A ki nem mondott valóság az, hogy Amerikában ma két bűnügyi igazságszolgáltatási rendszer létezik. Az egyik a gazdagoknak, amely kesztyűs kezű nyomozásokat, erélytelen bűnvádi eljárásokat, drogkezelést, enyhe ítéleteket és rövid börtönbüntetést jelent, ha egyáltalán jelent. A másik, a szegényeknek, paramilitáris rendfenntartást, agresszív bűnvádi eljárást, szigorú ítéleteket és kemény büntetést. A gazdagság és a velejáró politikai kapcsolatok a döntő tényező abban, hogy az ember melyik rendszert kapja… A gazdag vádlottak gyakran ugyanabból a társadalmi rétegből származnak, mint a vádlók, és azonosak a barátaik és az ismerőseik. Az államügyészek mind választott tisztviselők, és így kampánytámogatásokra számítanak a megválasztásukhoz. Ugyanez a helyzet a bírók esetében a legtöbb tagállamban…” (Paul Wright, id. Gini Graham Scott, Homicide by the Rich and Famous: A Century of Prominent Killers, 2005, 98. old.)
Az USA külkereskedelmi mérlege 1960-ban még 3,5 milliárd dollár többletet mutatott, 2014-ben már 508 milliárd dolláros hiányt. (census-gov/foreign-trade/statistics/historical/gands.pdf) „Az Egyesült Államok, tekintet nélkül arra, amit a fősodratú finánctudósok mondanak, vagy amit tévénéző csatlósaik hisznek, most (és már jó ideje) recesszióban van.” (The Shocking Reality: This Chart Shows Just How Bad Unemployment Is Today Compared to The Great Depression, shtfplan.com, 2015. október 3.) A 2008-as válság előtt az amerikai államadósság 9 billió dollár volt, azóta megduplázódott. Az Egyesült Államok teljes adóssága (állam, háztartások, vállalatok, helyi kollektivitások stb.) az utóbbi 40 év folyamán 2,5 billió dollárról 65 billióra nőtt. Az amerikai ház- és lakástulajdonosok százalékos arányszáma ugyanakkor jelentősen visszaesett, egészen az 1985 előtti szintre. A válság előtt az amerikai aktív népesség 63 százaléka dolgozott, jelenleg már csak az 59 százaléka. A válság előtt az amerikai fiatalok 9 százaléka nem dolgozott, jelenleg már a 11,5 százalékuk inaktív. A városi fogyasztók élelmiszer- és italárindexe 2000 óta majdnem 50 százalékkal nőtt. 2007-hez képest megduplázódott a szövetségi kormányzat által a legszegényebbek élelmezésére fordított összeg nagysága. (10 Charts Wich Show We Are Much Worse Off Than Just Before The Last Economic Crisis, theeconomiccollapseblog.com, 2015. március 18.)
Észak-Amerikában legalacsonyabb a középosztálybeli felnőttek által birtokolt vagyon százalékos aránya az összes földrajzi régió közül, noha mindenhol csökkenő tendenciát mutat. (The global middle class is in a state of decay, uk.businessinsider.com, 2015. október 13.) Az utóbbi négy évtized folyamán az amerikai középosztály csaknem 30 százalékkal lett szegényebb. (America’s middle class has lost neraly 30% of wealth, marketwatch.com, 2015. december 9.) Az amerikai háztartások csaknem fele egyetlen centet sem spórol meg a béréből. (47 % of American households save nothing, businessinsider.com, 2015. március 24.) 2008-ban még az amerikaiak 53 százaléka tartotta magát középosztálybelinek, 2014-ben már csak 44 százalékuk. (America’s disappearing middle class, cnn.com, 2014. január 28.) Az amerikaiak 2000 és 2013 között átlagosan 28 százalékkal lettek szegényebbek. (Middle-class Americans „no longer majority”, CNBC, 2015. december 10.) Az amerikai felnőttek átlagos vagyona alig 45 ezer dollárt (12 millió forint) tesz ki fejenként. Ezzel az USA csak a 19. helyen áll a legfejlettebb országok rangsorában. (America’s middle class: Poorer than you think, cnn.com, 2014. augusztus 5.) A vagyoni olló drasztikus szétnyílását mi sem érzékelteti jobban, mint hogy a 20 leggazdagabb amerikainak több pénze van, mint a 152 millió legszegényebbnek összesen. (20 Super Wealthy Individuals Have More Money Than The Poorest Americans Combined, themostimportantnews.com, 2015. december 9.) Minden negyedik amerikainak egyáltalán nincs vagyona, csak adóssága. (Credit Suisse: with just $10 „you’re wealthier than 25% of Americans”, sovereignman.com, 2015. október 20.) Az amerikaiak 70 százaléka szükségesnek tartja az adósságot az életében. Ma az átlagos amerikai háztartás, amelynek van legalább egy hitelkártyája, majdnem 16 ezer dolláros (több mint 4 millió forintos) hitelkártya-tartozást halmozott fel. (Debt Slaves: 7 Out Of 10 Americans Believe That Debt „Is A Necessity In Their Lives”, endofamericandream.com, 2015. július 29.) Az USA-ban 2004 óta nyolcmillióan vesztették el otthonukat a jelzáloghitelük bedőlése miatt. (The rental revolution is crushing the poor but also the middle class: 43 million households in rentals, up 9 million from 2005 creating largest 10-year increase in history, doctorhousingbubble.com, 2015. december 17.) Jelenleg mintegy 40 millió amerikai fizeti a diákhitelét, sokan közülük egészen a nyugdíjas korukig. (40 million Americans now have student loan debt, themostimportant.com, 2014. szeptember 10.) Az amerikaiak diákhitel-adóssága az utóbbi évtizedben megduplázódott, és jelenleg már eléri az 1200 milliárd dollárt. (Student loan debt reaches an all-time high, krdo.com, 2015. június 9.) Az USA államadóssága Obama elnöki periódusa alatt évente egybillió dollárral nőtt, és 2015 december végére megközelítette a 18,8 billió dollárt. Az amerikai kormány számviteli hivatalának (GAO) egykori vezetője szerint az USA valódi adóssága a gyakran említett 18 billió dollár helyett megközelíti a 65 billiót. (Ex-GAO head: US debt is three times more than you think, thehill.com, 2015. november 7.)
A válság óta az amerikaiak közmondásos vállalkozói kedve soha nem látott mértékben visszaesett. (The Death-Spiral of American Entrepreneurism, charleshughsmith.blogspot.hu, 2015. december 9.) Az utóbbi hat év során minden évben több amerikai vállalkozás ment csődbe, mint amennyi létrejött. 2008 előtt erre sohasem volt precedens az Egyesült Államok történelmében. (Economic Death Spiral: More American Businesses Dying than Starting, themostimportantnews.com, 2015. január 14.) 2007 óta csaknem 15 millió amerikai úgymond „önként” elhagyta az aktív népességet, miközben csak négymillió új munkahelyet létesítettek. Jelenleg 149 millió amerikainak van munkája, de közülük 26 millióan részmunkaidőben dolgoznak, 9 millióan pedig ún. független dolgozók (vagyis az interneten házalnak a portékájukkal). Ugyanakkor a 16-45 éves városi néger lakosság 46 százaléka munkanélküli. (U.S. DoJ) 2015 augusztusában 173 ezer új munkahelyet teremtettek, de az ördög a részletekben lakozik, ugyanis az ipari munkahelyek száma 24 ezerrel csökkent, viszont 164 ezer gyöngén fizetett munkahelyet kreáltak a szolgáltatási szektorban (konyhai kisegítők, takarítónők, pincérek, szociális munkások stb.), 33 ezret pedig drónok (kémrepülők) gyártására. Az Egyesült Államok valós munkanélküliségi rátája 2015 augusztusában 22,9 százalékos volt. (Alternate Unemployment Charts, shadowstats.com) Az Egyesült Államok 2007 óta 1,4 millió ipari munkahelyet ugyanennyi felszolgáló és bárpultos állással helyettesített. (Since 2007: 1.4 Million Manufacturing Jobs Lost; 1.4 Million Waiter/Bartender Jobs Gained, zerohedge.com, 2015. augusztus 7.)
Az utóbbi két évben 23 százalékkal csökkent azon amerikaiak száma, akik jónak látják a fehérek és a feketék kapcsolatát, és ma már csak az amerikaiak 47 százaléka értékeli a fekete–fehér faji kapcsolatokat pozitívan. A fehérek 43 százaléka vélekedik úgy, hogy „végül megoldást lehet találni a fekete–fehér kapcsolatokra” (sic), míg 1963-ban még 70 százalékuk volt optimista e tekintetben. (US race relations are deteriorating, businessinsider.com, 2015. augusztus 6.) Az amerikai fehérek 40 százaléka erőszakosnak tartja a néger férfiakat, 75 százalékuk semmiféle kapcsolatot nem tart fenn színes bőrűekkel, a munkásosztálybeli fehérek 60 százaléka vélekedik úgy, hogy ugyanolyan súlyos diszkrimináció sújtja őket, mint a feketéket, éppen ezért a 73 százalékuk nem támogatja az egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében a feketéknek kedvező megkülönböztető bánásmódot. (Qué opinan los blancos en EE.UU. de su propria raza?, bbc.com, 2014. december 9.)
Azokat a fehér nőket, akik fekete férfit választanak maguknak férjnek, 12,4-szer nagyobb valószínűséggel gyilkolja meg a házastársuk, mint azokat a fehér nőket, akik fehér férfiakkal kötik össze az életüket, ugyanakkor azok a fehér férfiak, akik fekete nőnek esküdnek örök hűséget, 21,4-szer nagyobb valószínűséggel veszítik életüket „szerető” hitvesük keze által, mint a saját fajukon belül házasodó fehér férfiak. Az Egyesült Államokban szinte mindennap megesik, hogy egy „afroamerikai” férj brutálisan meggyilkolja „kaukázusi” feleségét. (Risk Factors for Femicid in Abusive Relationships: Results From a Multisite Case Control Study, American Journal of Public Health, 2003. július, 1089-1097. old.)
Az USA Igazságügyi Minisztériuma (U.S. DoJ) Igazságügyi Statisztikai Hivatalának (BJS) Országos Bűnügyi Viktimizációs Felmérése (NCVS) szerint az amerikai népesség 13 százalékát alkotó feketék (kb. 40 millió fő) a 2012–2013-as időszakban mintegy 560 ezer erőszakos bűncselekményt követtek el a népesség 62 százalékát alkotó fehérek (kb. 195 millió fő) ellen, miközben a fehérek alig 99 ezer hasonló bűncselekményt követtek el feketék sérelmére. Ez azt jelenti, hogy a fehéreket és feketéket érintő (ún. interrassziális) erőszakos bűncselekmények csaknem 85 százalékában feketék voltak a tettesek, és hogy a feketék 25-ször nagyobb valószínűséggel követnek el erőszakos bűncselekményt, 200-szor nagyobb valószínűséggel pedig súlyos testi sértéssel járó támadást fehérek ellen, mint fordítva.
1976 és 2005 között négerek követték el az összes gyilkosság több mint felét az USA-ban. (Family secret: What the left won’t tell you about black crime, washingtontimes.com, 2014. július 21.) A BJS szerint 1980 és 2008 között az Egyesült Államokban elkövetett összes gyilkosság 52 százalékát feketék követték el, és csak a 45 százalékát fehérek. (Fact Check: do black Americans commit more crime?, channel4.com, 2014. november 27.) A feketék hétszer nagyobb valószínűséggel követnek el gyilkosságot és nyolcszor nagyobb valószínűséggel rablást, mint a más fajúak. Amikor feketék követnek el erőszakos bűncselekményt, háromszor gyakrabban használnak lőfegyvert és 12-szer gyakrabban kést, mint a nem feketék. A feketék 39-szer nagyobb valószínűséggel követnek el erőszakos bűncselekményt fehérek ellen, mint fordítva, 136-szor nagyobb valószínűséggel rablást, ráadásul pedig – a polkorr sztereotípiák ékes cáfolataként – 2,25-ször nagyobb valószínűséggel úgynevezett gyűlöletbűncselekményt. (New Century Foundation, The Color of Crime) Az USA-ban évente körülbelül 7000 néger válik gyilkosság – az esetek 94 százalékában más négerek – áldozatává. A BJS szerint 1976 és 2011 között, vagyis 35 év alatt, majdnem 280 ezer feketét gyilkoltak meg az Egyesült Államokban, közülük több mint 262 ezret a saját fajtársaik. Összehasonlításként 1882 és 1968 között – tehát a négerellenes fehér rasszizmus és szegregáció legvadabb „dühöngésének” nyolc évtizede alatt – mindössze 3446 feketét lincseltek meg fehérek! A koreai háborúban 3075, a vietnami háborúban 7243, az 1980 óta indított amerikai háborúkban 8197 fekete vesztette életét, összesen tehát 18 516-an estek el közülük a harcmezőn a második világháború óta. (The black-on-black crime epidemic, tbo.com, 2012. május 23.)
A demokrata párti Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke szerint napjainkban az USA egy „korlátlanul korrupt oligarchia”, amely „teljesen felforgatta a politikai rendszerünket, gigantikus borravalóvá változtatva azt a fontos kampánytámogatók érdekében, akik a befektetéseikre ellentételezéseket várnak és követelnek a választások után”. (Jimmy Carter: The U.S. Is an „Oligarchy With Unlimited Political Bribery”, theintercept.com, 2015. július 31.) Nemrég Donald Trump republikánus elnökjelölt is megerősítette, hogy a jelenlegi amerikai rendszer egy „összetört” (velejéig korrupt) rendszer, amelyben pénzért minden és mindenki megvehető, maguk a politikusok, konkrétan Hillary Clinton is. (Trump’s Triumph: Billionaire Blowhard Exposes Fake Political System, counterpounch.org, 2015. augusztus 7.) A korrupciókutatásra szakosodott Transparency International nemrég közzétett korrupcióészlelési indexe alapján a világ húsz legfejlettebb országát tömörítő G20-as csoporton belül a minimális átláthatóságot jelölő legrosszabb osztályzatot – Kínával holtversenyben – az Egyesült Államok érdemli. (Transparency International reports shows G20 countries fail to keep their promises on fighting crime, transparency.org, 2015. november 12.)
Henri Temple francia gazdasági-jogi szakértő szerint azonban az USA-ban még Kínánál is rosszabb a helyzet, az amerikai jegybank (Fed) ugyanis valójában egy magánbank, amelynek rendet kellene tartania bankok között, de ennek a feladatának nem felel meg. „Jól láttuk a 2008-as összeomlás idején a hihetetlen hanyagságokat vagy cinkosságokat a Fed és az olyan magánbankok között, mint a Goldman Sachs vagy a Lehman Brothers”. Ezekkel az otthoni praktikáikkal „az amerikaiaknak nincs joguk az erkölcsi tekintélyt játszani a G20-ban”. (Henri Temple: USA, pays le plus corrompu du G20, fr.sputniknews.com, 2015. november 13.) Sztálin szerint a tények makacs dolgok, de talán még ő sem ment olyan messzire az öntömjénezés fényes ösvényén, mint Obama. A végkifejlet az amerikai neo-Szovjetunió esetében sem lehet más, mint oroszországi archetípusa esetében.
Gazdag István http://demokrata.hu/velemeny