Weboldalunk olyan cikkeket is posztol, amelyek nem tükrözik a szerkesztőség véleményét és/vagy világnézetét. Tesszük ezt azért, mert szeretnénk tágítani olvasóink fogalomvilágát, nézeteiket a világra: egyszerűen sokoldalúan kívánunk tájékoztatni a világban történő eseményekről. Most sincs ez másként…

- – – – – – – – – –  

A  hit veszélyei

Sokaknak nézete szerint, mindenkinek magánügye, hogy mibe hisz. Ezzel szemben az ateisták bizonyítékokat kérnek a hívőktől, hitük tárgyát illetően. Bizonyíték persze nem létezik, a hívők pedig kötik az ebet a karóhoz miszerint, létezik az anyagi világon kívül eső valami, amiben hinni kell, hiszen éppen azért mert kívül esik az anyagi világon, bizonyíték nem létezhet. Itt abba is hagyhatnánk, de sajnos a helyzet ennél komolyabb, mivel a hit tárgya ellenőrizhetetlen. Mit értek ez alatt. Egyszerű, ha a hit mögött álló dolgok, amiben hinni lehet, nem igényel bizonyítást, akkor a hit bármeddig kiterjeszthető, és ki is terjesztik.

Itt a blogvita keretein belül a kiterjesztés csak addig ment el, hogy azok, akik hitük szerint ellenzik az evolúciót, képesek nekimenni Rómának, a pápának, a katolikus papságnak, mert ők elfogadták az evolúciót. De, hogy mi mindenre képesek a hívők, arra jó példa Németh Sándor gyülekezete. Érdemes megnézni az átszellemült embereket, akikből bármi kitelhet, ha az egybevág hitükkel.

Amerikában az elmúlt 150 évben 265 törpe szekta (https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_new_religious_movements), úgynevezett cult (kultusz) született, amelyek mind a Bibliára és Jézusra támaszkodnak. Nyilvánvaló, hogy aki hajlik a hit felé, annak nem kell bizonyíték, és ha kellően karizmatikus „atyámmal”(hittérítővel) találkozik, akinek „tanítása” neki testhez áll, akkor csatlakozik hozzá. De pontosan mihez is csatlakozik?

Tegnapelőtt este (2016.05.04.) az AMC tévéállomás sugározta a „Veszett Világ” című filmet, ami egy kisebb vallásos közösségről szólt, akiknek „profilja” a bűntől való undorodás volt. Ilyen bűn volt például a bujaság. Az egyik szektatag az Interneten csoportos szexhez keresett fiatal férfiakat, akiket elkábítottak, majd a terv szerint a bűneikért rituálisan ki akartak végezni. Ez nem történt meg, de egy ketrecből végignézhették, hogy nem mindennapi kínzás után miként ölnek meg egy homoszexuális férfit. Közben a rendőrség véletlenül tudomást szerez a dologról, és az egész vérengzésbe torkol, mert természetesen állig fel voltak fegyverkezve. A csoport tagjainak vallásos fanatizmusára épülő dráma igen tanulságos volt.

Nem, ez nem kitaláció. A leghíresebb eset a Peoples Temple (népek temploma) szekta (http://www.pbs.org/wgbh/americanexperience/features/general-article/jonestown-guyana/), akik megöltek egy amerikai szenátort és a kíséretét, majd a prédikátoruk parancsára rituális öngyilkosságot követtek el összesen 1008-an, aki ebből ki akarta magát vonni, azt legyilkolták. És ez nem volt egy elszigetelt eset. Természetesen nem célom az összes megtörtént rituális gyilkosságot felsorolni, de említésre méltó még a Wiccan gyülekezet (http://www.wicca.org/), amely az 1990-es nyolc ezres létszámról 2008-ra 342.000-re nőtt, és hozzájuk köthető egy hármas gyilkosság Kaliforniában.

Van olyan hit, mely megtiltja követőinek, hogy gyermeküket orvoshoz vigyék, beoltsák, vagy injekciót kapjon (https://en.wikipedia.org/wiki/Jehovah%27s_Witnesses) . Vagy olyan, amely a fénnyel táplálkozik és a végén agyon éheztetett gyermekük belehal.

Ezeknek a megemlítésére azért volt szükség, hogy demonstráljam, a hit elszabadulhat, pontosan azért, mert a hívőnek nincs szüksége semmilyen bizonyítékra, ha érzelemvilágával összhangban lévő „tanítással” találkozik.

Tudom, hogy néhány hívő, olvasva ezeket a sorokat, fel fog háborodni, hogy ő ilyeneket sose követne el. Elhiszem, de a tény az tény marad, miszerint hinni bármiben lehet, abban is, ha egy másik ember életét elveszem, akkor az örök boldogságban lesz részem (szerk: lásd - Iszlám). És a legborzalmasabb, hogy a hívő embert semmivel sem lehet meggyőzni, hogy hite tökéletesen alaptalan (szerk: főleg a nemhívő oldal felől nézve :-)) .

                                                                                                                             Antalffy Tibor

Forrás: http://www.antalffy-tibor.hu/?p=19031