A békét évezredek óta nem a szemben álló felek jóakarata, hanem az erőegyensúly biztosítja. Ez kissé cinikus megállapítás, de az angol külpolitikának évszázadokig ez volt a vezérfonala. 

Ha egy birodalom, nagyhatalom nem tart komoly ellenlépéstől, szinte bármit megtehet, és persze meg is tesz. A világbéke mindig egy hajszálon múlik, néha még utólag is nehéz pontosan visszakövetkeztetni, miként mélyült el egy helyi konfliktus háborúvá. A CIA jelentésében olvasható Szerbiáról, hogy az 1999-es NATO-bombázások során megsérült távközlési rendszert modern eszközök váltották fel, ennek következtében „a balkáni ország hatalmas fejlődésen ment keresztül”. Ezen eltöprengtem, végtére is a háborúk jótékony hatásáról ritkán olvashatunk felvilágosító közleményt. Kétségtelen, hogy a porig bombázott Németország és Japán esetében az infrastruktúra és a technológia nemcsak modernizálódott, hanem felettébb versenyképessé is vált, a szintén lerombolt Magyarország, illetve Budapest esetében azonban ilyen pozitív hatást nem érzékeltünk. Ugyanakkor például a tatárjárás után újjáépült az „infrastruktúra”, legalábbis várakat emeltek és erősítettek meg, ami feltehetően sok embert visszavezetett a munka világába. Azt eddig is tudtuk, hogy a rendre visszatérő gazdasági, pénzügyi válságok leküzdésének eddig bevált módszere egy-egy nagyobb helyi háború, amelyből a fegyvergyártás felfutása és a feleslegesnek ítélt lakosság kiirtása járulékos nyereség, de a cinizmusnak ezt a határát már nem illik átlépni, hiszen felelős, demokratikus gondolkodású, mélységesen humánus politikus ilyesmit még csak gondolni sem merhet. Nem tudom, a szíriai belháborúban egymást gyilkoló ellenfelek most szomorkodnak-e, hogy a majdani damaszkuszi infrastruktúra gyökeres átalakítása egyelőre elmarad, mi magyarok még a második világháborús bombák hatástalanításával vagyunk elfoglalva úgyszólván heti rendszerességgel, pedig ha nem selejtes árut dobnak le, szépséges fővárosunk nagyobb zöldterületekkel rendelkezne, szélesebb utakkal. Minden csak nézőpont kérdése, jobb, ha a szerbek is így fogják fel a régi, sajnálatos eseményeket. Bagdadban és Kabulban bárki megtapasztalhatja, milyen gyümölcsöző a béke, nem is szólva az észak-afrikai államokról, amelyek népe elszántan küzd a demokráciáért, csak még nehéz megmondani, kinek lesz igaza. Majd egy újabb jelentésből kiderül.

 Szentmihályi Szabó Péter

Forrás: www.magyarhirlap.hu/sarkosan-fogalmazva