Amikor Matus Mónika hét éve a Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója lett, 167 tanulója volt az iskolának. Ezt a létszámot sikerült 227-re emelni. Mindezt egy szlovák többségű városban. Mi a szenci magyar alapiskola sikerének titka? …
Matus Mónika igazgatóként egy aránylag jó állapotú iskolát vett át, ami azonban kihívást jelentett, az az iskola önbecsülésének visszaszerzése volt. Sok téren észlelhetők voltak a hagyományosan berögződött sémák. Ezt a közgondolkodást kellett megváltoztatni, hogy a szülők lássák, sikeres iskolába íratják a gyermeküket.
– Ha az ember valamiről lemond, állandóan panaszkodik, abból nem lesz pozitív példa – mondja Matus Mónika. – Így van ez a neveléssel is. A kisgyereknek erősíteni kell az önbizalmát.
A felvidéki magyar közösségben erősen rögzült a „kevesen vagyunk, értéktelenek vagyunk, jobban érvényesül a gyerek a szlovák iskolával” típusú hiedelem. Iskolánkban ezen is változtattunk. Hátrányból előnyt kovácsolni Az igazgató elsőként azt hangsúlyozza, hogy az iskolának nem szabad beletörődnie a kis létszámba, és passzívan nézni, lesz majd néhány gyerek, akit beíratnak az intézménybe. Persze minden régióban más a helyzet, nem lehet egy kalap alá venni az összes felvidéki magyar iskolát. Mindenkinek helyben kell megtalálnia, milyen célokat kell kitűznie, mire van szüksége az adott közösségnek.
Szenc a nyelvhatáron fekvő város, ahol a magyarság már szórványban él, és harminc év alatt 35 százalékról 10 százalék alá süllyedt a város és környékén élő magyarok száma. A városban már csak elvétve hallani magyar szót.
– Nekünk ebből a helyzetből kellett előnyt kovácsolni úgy, hogy ismertük a helyi viszonyokat, és tudtuk, a rengeteg gyerek nem fér el a két helyi szlovák iskolában – folytatja az igazgató. – Ezekben az iskolákban szinte a folyosókon tanítottak a helyszűke miatt. A pedagógusok nem tudtak kellőképpen foglalkozni a gyerekekkel. A szlovák iskola afféle gyárként működött, csak az órák letanításáról szólt, de azonkívül semmilyen figyelemben nem részesítették a gyerekeket. A magas létszám miatt a szlovák iskolában nem tudták kezelni a gyerekek közti konfliktusokat. Az egyre nagyobb méretet öltő problémákat sem tudták kezelni, mint a kábítószer, vagy a szexualitás.
A magyar iskola felhívta a szülők figyelmét, hogy az ő iskolájukban ilyen nem fordulhat elő. A szülők tudják, hogy itt a gyermekeik biztonságban vannak. A szenci magyar iskola tehát kihasználta a kicsiség hátrányát, ami előnyére is vált. Célok kitűzése Matus Mónika hangsúlyozza, elsődleges célja az volt, hogy egy nagyon jó és sikeres magyar iskola legyen, megerősödjön, és egyre többen legyenek. Nagyon fontosnak tartja a tanítási módszerek folyamatos megújítását. - Szinte ötévente jönnek új típusú gyerekek, akik teljesen mást igényelnek, más a gondolkodásuk, a hozzáállásuk. A pedagógusnak ehhez alkalmazkodnia kell, amihez sok tanulásra és önfejlesztésre van szükség.
Foto: Agárdy Gábor – De kellett egy csapat is, amely elhiszi, hogy a célokat meg lehet valósítani. Sikerült ilyen csapatot létrehoznunk. Ma már az iskola minden tanára be akarja mutatni, miben jó, és miben segíthet az iskolának – mondja Matus Mónika, aki örül a folyamatosan érkező új ötleteknek, és szívesen támogatja azokat. Lényegesnek tartja, hogy a tanárok minél több ösztönző pedagógiai előadáson vegyenek részt, ahol tapasztalt és sikeres kollégákkal találkozhatnak. Nem szabad bezárkózni, fontos a kitekintés. Nagy segítséget nyújtanak a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által rendezett konferenciák, ahol a magyarországi pedagógiai kutatásokkal ismerkedhetnek meg az itteni tanárok. De ugyanúgy fontos a szlovák előadásokra is ellátogatni, így a Dobrá škola konferenciákra. Sok szülő még ma is azért íratja gyermekét szlovák iskolába, hogy megtanulja az államnyelvet.
A szenci alapiskolában ezt a problémát is orvosolni tudták. Mivel a városban nagyszámú szlovák él, illetve többen elszlovákosodtak, sok gyerek úgy érkezik az iskolába, hogy jól beszél szlovákul. Akik magyar családokból jönnek, azok számára idegen a szlovák nyelv. Az ellentét áthidalására kétféle szlovák oktatást alkalmaznak. Akik nem tudnak szlovákul, azok idegen nyelvként tanulják a szlovákot, akik tökéletesen beszélik, azoknál a nyelvtanra fókuszálnak. Bátran vállaljuk a magyarságunkat A tanár pozitív példa kell, hogy legyen diákjai számára a magyar identitás megélésében és felvállalásában.
Matus Mónika nagyon fontosnak tartja, hogy ez abban is megnyilvánuljon, mint a nevünk magyar változatban való használata. Sok felvidéki magyar kényelemből hagyja meg a nevét szlovák formában. Az igazgatónő büszkén mondja, náluk a magyar vezetéknév és keresztnév aránya biztosan magasabb, mint sok színmagyar településen. Sok itteni szülő ragaszkodik az ovátlan vezetéknévhez, illetve előszeretettel választanak magyar keresztnevet a gyermekeik számára.
A szenci magyar iskola minden évben sok sikert könyvelhet el, s büszkék arra, hogy gyerekeik sorra nyerik az országos magyar és szlovák versenyeket. Mindemellett fontosnak tartják kiemelni azokat a tanulóikat is, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, így speciális foglalkozást igényelnek. Bennük is igyekeznek megtalálni a kibontakozás lehetőségét, legyen az tánc, rajz, ének, vagy bármi más. A szülők pozitívan fogadják, hogy tanulmányi eredményektől függetlenül az iskola minden gyerekből igyekszik boldog felnőttet nevelni. Matus Mónika szerint nem szabad kishitűnek lenni. Fel kell vállalni olyan dolgokat is, amelyekkel példát mutathatunk másoknak. Nem véletlen, hogy iskolájuk egyik fő mottója a Vörösmarty-idézet: Gondolj merészet és nagyot.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/6. számában) forrás: https://ma7.sk/tajaink/a-szenci-quotcsodaquot-avagy-mi-a-helyi-magyar-alapiskola-sikerenek-titka?fbclid=IwAR2quFs9WLjhke8DnVPGWSZbMY_c3tiqR67MRHMzGb-1VMkpkmA_tEWH3Mk)