Klenovics Gábor szenci lakos már 10 éve Bauer Edit Európa-uniós parlamenti képviselőnő asszisztense. A május 24-ei EÚ-s választásokon Gábor képviselőjelölt az MKP listáján. Mivel szenci polgártársunk, fontosnak tartottuk leközölni írását a május 24-ei választások fontosságáról…
Klenovics Gábor:
A közelmúltban lezajlott az államfőválasztás második fordulója. Megkönnyebbüléssel vettük tudomásul, hogy a mi szavazatainknak is köszönhetően az elkövetkező években nem fog egy párt kezében összpontosulni a hatalom Szlovákiában. Az öröm és eufória azonban hamarosan elmúlnak, jönnek a hétköznapok és kiderül, hogy elvárásaink vajon megalapozottak voltak-e. Alig két hónap múlva, május 24-én ismét az urnákhoz járulunk, hogy megválasszuk azt a 13 képviselőt, akik majd Brüsszelben képviselik országunkat az elkövetkező öt évben. Nem mindegy, kik lesznek azok s vajon lesz e közöttük magyar. Sokszor elhangzott már és bizonyára a kampány során is még nagyon sokszor el fog hangzani, hogy „Brüsszel messze van", mit érdekel minket, kik vannak ott, hiszen úgysem oldják meg a mindennapi gondjainkat. Nos, ez nem igaz. Ezt a tévhitet sokszor a nemzeti kormányok is éltetik, hiszen egyszerűbb másra mutogatni és mást hibáztatni, mint vállalni a felelősséget egy-egy rossz döntés miatt. Álljon itt néhány érv, MIÉRT is fontos, hogy minél többen vegyünk részt a választáson és olyan jelöltekre adjuk le voksunkat, akik közösségünk érdekeit fogják védeni és a mi elvárásainkat szem előtt tartva fognak politizálni Brüsszelben. Az Európai Parlament az egyedüli Uniós intézmény, amelynek tagjait, képviselőit közvetlen úton mi, polgárok, választjuk meg. A többi intézmény összetételébe nem szólhatunk bele. Sőt, a mostani lesz az első alkalom, hogy közvetett módon ugyan, de arra is hatással lehetünk, ki lesz az Európai Bizottság elnöke. Tudatosítanunk kell, hogy az Európai Parlamentnek egyre nagyobb befolyása van mindennapi életünkre, hiszen hatásköre egyre bővül. A szlovák parlament által elfogadott törvények nagy része - mintegy 8O%-a - ma már az Európai Unió berkeiben születik és azt a nemzeti parlamenteknek át kell ültetniük jogrendjükbe. Tehát képviseletünkkel már a törvények előkészítésénél jelen lehetünk és befolyásolhatjuk, módosíthatjuk azokat. Szlovákiát mindenképpen 13 képviselő fogja képviselni Brüsszelben, akár elmegyünk szavazni, akár otthon maradunk. Mivel a mandátum 5 évre szól, egy esetleges kormányváltásnál sem történik semmi csere, várnunk kell a 2O19-es választásokig. Nem mindegy tehát, ki lesz az a 13, illetve lesz (lesznek) e köztük magyar(ok) is. Az elmúlt 1O évben, tehát mindkét választási ciklusban 2 képviselője volt az MKP-nak, akik a felvidéki magyar érdekeket képviselték. Munkájukkal elismerést szereztek és beindítottak egy folyamatot, szövetségeseket találtak közösségünk problémáinak orvoslására. Elhihetik, nem volt ez könnyű feladat egy olyan közegben, ahol, ha kisebbségről beszélünk, általában mindenkinek a bevándorlók jutnak az eszükbe (gondoljunk például csak a németországi törökökre). Egy hosszú folyamat és kitartó, aprólékos munka eredménye, hogy lassan az európai dokumentumokban is megjelenik a különbség az őshonos kisebbség és a bevándorlók között. Ha ettől a lehetőségtől a következő öt évben elesünk, a munka hiábavaló volt. Amennyiben az MKP a májusi megmérettetésen nem éri el az 5%-os küszöböt, úgy a pozsonyi törvényhozás után az európai színtérről is kimaradunk és egy újabb esélyt szolgáltatunk arra, hogy mások döntsenek rólunk, nélkülünk. Esetleg hogy egyáltalán ne is foglalkozzanak velünk. Európában szövetségesekre van szükségünk, akik ismerik problémáinkat, gondolkodásunkat és az adott pillanatban segíteni is tudnak. Azonban senkitől sem várhatjuk el, hogy majd ők kiállnak és a mi érdekeinket fogják képviselni helyettünk. Azt sem várhatjuk el, hogy a magyarországi politikusok tegyék meg ugyanezt. Az sem mellékes, milyen lesz Szlovákia megítélése az Unión belül. Bár még csak 2OO4-től vagyunk az EU tagjai és két választáson vettünk részt, már sikerült minden negatív részvételi rekordot megdöntenünk. Hiszen 2009-ben a részvételi arány 19,63%, 1O évvel ezelőtt még alacsonyabb, 16,96%-os volt, tehát csak minden hatodik választásra jogosult járult az urnákhoz. Ezért is szükséges felhívni a választók, elsősorban a fiatalok figyelmét arra, mennyire fontos esemény ez, milyen következményei lehetnek döntésünknek. Elsősorban a fiatal generáció jövője, boldogulása a tét. Ők az a generáció, amely felismerve az EÚ adta lehetőségeket élhet is azokkal: külföldön, idegen egyetemeken továbbtanulva, új kultúrákat megismerve, nyelveket elsajátítva biztosítja boldogulását. Az iskola, egyetem elvégzése után pedig szabadon vállalhat munkát az Unió bármelyik országában. Az érvek felsorolását természetesen továmbb lehetne folytatni. Sőt, bízom benne, hogy a következő hetekben a lakossági fórumokon, személyes találkozókon tovább fogjuk bővíteni a sort és ezáltal sikerül minél több embert meggyőznünk, hogy igenis szükségünk van európai képviseletre Brüsszelben. Klenovics Gábor, Brüsszel A szerző a Magyar Közösség Pártja 7-es számú európai parlamenti képviselőjelöltje
Kövesse a facebookon is – itt: https://www.facebook.com/gaborklenovics