Először azt hittem, hogy szilveszteri mókának szánták – mert ugye, az év utolsó napján illik egy kicsit „marháskodni“. Illetve nem kicsit – nagyot. Maskara, sípolás, dobolás, pezsgő, konfetti...
Azonban azt nem vártam, hogy az EU is beszáll a „marháskodásba“. Valahol a világhálón felfigyeltem a hírre, hogy az amerikai autógyárak példája után az Európai Bizottság is foglalkozik azzal a nagyszerű és páratlan gondolattal, hogy az üzemanyag-fogyasztást csökkentendő nem kell az autókba pótkerék. Az energiákkal foglalkozó biztos (aki történetesen a szlovák Šefčovič) máris kiszámoltatta, hogy az autóban egy kb. tizenöt kilós és sok helyet foglaló valamit cipelünk az autó egész élettartama alatt, ami plusz üzemanyag-felhasználást eredményez. Az EU-s statisztika szerint kb. az autók fele egy személyt fuvaroz – feltételezhető, hogy a gépkocsivezetőt, aki átlagosan legyen 80 kg súlyú. A kb. 15 kg-os pótkerék ennek 19%-a. Ha már többen ülnek a kocsiban, javul a statisztika, hiszen a pótkerék súlyrészaránya csökken, a guminyomás viszont nő, ami megnövekedett gumikopást eredményez. Ennek hatásával az EU (pillanatnyilag) nem foglalkozik. Majd fog – mint az uborka maximális görbületével.
Summa sumárum: a pótkerék rontja az EU levegőjét.
Állítólag a gépkocsit használók egyharmada már amúgyis ma sem hord magával pótkereket (ez a teljes értékű kerék, amit, ha magunkkal hordunk, érdemes itt-ott felfújni 50%-al magasabb nyomásra), de még mankókereket sem, ami egy szűkebb, könnyített szerkezet, amit csökkentett sebességgel csak az első gumiszerviz, ill. az uticél eléréséig szabadna használni. Ez nagy divat Franciaországban és megvan a maga rációja.
Ellenben az EU tovább megy: mivel a sofőrök kétharmada amúgy sem tudja lecserélni a deffektes kereket, 90 %-uk pedig a gumijavító szettet sem tudja alkalmazni – nem kell pótkerék – se ilyen, se olyan. Be lesz tiltva! Az autógyárak meg nem fognak tiltakozni – olcsóbb lesz a kocsi.
Majd ott ragadunk valahol az autópályán vagy a hegyekben és szépen felhívjuk az autómentő szolgálatot, amely majd küld egy kéttagú rohamosztagot. Egyikük a gumit cseréli-javítja, a másik pedig a szőke pipit, ill. a kétbalkezes százhúsz kilós pasit tartja kondícióban a javítás alatt, hogy ne unatkozzon. A javítás áráról már nem is merek írni...
Úgy belegondoltam: mit szólna ehhez pl. az a Kelet-Szlovákia-i, keményen vidéken élő asszonyság, aki naponta hordja két csemetéjét valamelyik tanyáról az iskolába, persze egy öregebb Škodával. Ha reggel hétkor kap egy deffektet, akkor másnap estére meg is javítják, ha addig a kocsit helyben szét nem lopják.
Szóltam is a nejemnek, hogy gyorsan fogyjon le harminc kg-t. Elgondolkodott és azt mondta, hogy ez egy jó ötlet, de EU-s rendeletben azonnal szabályozni kell a fogyókúra költségeinek visszatérítését. Azzal indokolta, hogy a fogyókúra költségei magasan a pótkerék miatti benzinfogyasztás ára felett vannak.
Csökkentendő az üzemanyag-fogyasztást meg a légszennyeződést (főleg Brüsszelben, Strasbourgban és környékükön) azt tudnám sebtében ajánlani, hogy az EU hozzon egy minden EU-s képviselőre érvényes rendeletet, hogy nem nyomhat többet 80 kg-nál. A feleségük sem! (A szeretőket most tapintatosan hagyjuk ki...). Ha pedig mindketten, együtt már csak 145 kg-ot nyomnak, esetleg használhatnák a pótkereket. De ha pl. ketten 200 kg-ot nyomnak, akkor nuku pótkerék és az autóról le kell még szerelni legalább két kereket! Az autós személyi mérlegnek pedig kötelező autós tartozékká kell válnia, ha ezt komolyan gondolja az EB. Biztosan nem nyom 15 kg-ot!
Na, ez lenne az igazi környezetvédelem!
Agárdy Gábor