Ott lógott a levegőben már napok óta - már mint kormányunk harakirije. Ugyanis egy japán szamuráj is megirigyelhette azt a gyorsaságot, amivel a koalíció kinyírta saját magát és kiközösítette Szlovákiát az elit klubból – az Európai Unió szalonképesebb részéből.
Félreértés ne essék: senkinek sem tetszik az a tény, hogy olyan uniós tagországokat kell tetemes pénzösszegekkel megtámogatni, amelyek tőlünk sokkal gazdagabbak és jobban élnek. Például Görögországban a nyugdíjak két-háromszorosak a szlovákiai nyugdíjakhoz képest! Nekem sem tetszik, hogy Szlovákia minden egyes polgára ebben a támogatási körben, a csecsemőtől az aggastyánig nagyjából fejenként 1400 Euróval száll be a közös uniós mentőövbe és nagyon valószínű, hogy ezt a pénzt soha sem kapjuk vissza!

Ott lógott a levegőben már napok óta - már mint kormányunk harakirije. Ugyanis egy japán szamuráj is megirigyelhette azt a gyorsaságot, amivel a koalíció kinyírta saját magát és kiközösítette Szlovákiát az elit klubból – az Európai Unió szalonképesebb részéből.

Félreértés ne essék: senkinek sem tetszik az a tény, hogy olyan uniós tagországokat kell tetemes pénzösszegekkel megtámogatni, amelyek tőlünk sokkal gazdagabbak és jobban élnek. Például Görögországban a nyugdíjak két-háromszorosak a szlovákiai nyugdíjakhoz képest! Nekem sem tetszik, hogy Szlovákia minden egyes polgára ebben a támogatási körben, a csecsemőtől az aggastyánig nagyjából fejenként 1400 Euróval száll be a közös uniós mentőövbe és nagyon valószínű, hogy ezt a pénzt soha sem kapjuk vissza!

Tudta ezt az összes uniós tagország Szlovákián kívül, hiszen a pénzügyi mentőcsomagot Szlovákián kívül mind elfogadták az uniós tagországok parlamentjei. Sajnos, ez az ország nem tudatosítja, hogy nem csak az EU-s támogatásokat kell elkölteni (néha ellopni, lecsapolni, stb.), hanem vissza is kell néha adni valamit. Egy klubtagnak illik nem csak az előnyöket élvezni, amit egy klubtagság nyújt, hanem a tagdíjat és a klub fenntartásával összefügő rendkívüli kiadásokat is fedezni kellene. Az elvi kiállásokat – legyenek azok hasznosak vagy sem - pedig néha kényszerűen felülírja a magasabb elvek érdeke. Ez a politika.

De a napokban már nem erről szólt a nóta. Sulíknak és csapatának tudnia kellett, hogy Szlovákia csak egy tű az uniós szalmakazalban – hiszen pl. Párizsnak annyi lakosa van, mint három Szlovákiának. A Szalmakazal pedig nem engedheti meg magának, hogy egy Tű miatt használhatatlanná váljon. Tudta ezt Fico is és kivárt. Az egészben a legszörnyűbb az, hogy az elvtárs Európa jövőjét alárendelte mérhetetlen hatalomvágyának. És tudta azt is, hogy a mentőcsomagot az ország ilyen dilettáns parlamentje úgyis megszavazza, mert másként ez a szerencsétlen ország tökéletesen lejáratja magát és sokáig nem maradhat a Klubban.

Fico csak azt tette, amit a jobboldali koalíció liberális és politikailag tapasztalatlan része megengedett neki. Kihasználta az összes koalíció adta lehetőséget arra, hogy visszaszerezze a hatalmat és még intenzívebben ott folytassa a rablógazdálkodást, ahol tavaly abbahagyta. Ugyanis nem kételkedem abban, hogy Fico a lelke mélyén ugyan olyan komcsi maradt, mint 1989 előtt és után volt, ugyanúgy szereti a hatalmat, hiszen egyszer már a saját pártját is tönkretette, hogy hatalmi ambíciói megvalósuljanak. Nála jaj a legyőzötteknek – senkit és semmit sem kímél meg a megsemmisüléstől. Még saját országa állampolgárait sem!

Tudja ezt a Most-Híd is és tudja azt is, hogy ugyanúgy felelős az egész harakiriért, mint az egész koalíció, hátában az ugyanúgy felelős ellenzékkel. Ez a parlament totálisan leszerepelt! A végeredmény pedig siralmas: elrontott reputáció a Klubban, a történtek ellenére mégis megszavazásra került az EU-s mentőöv és aranytálcán kapta meg a neobolsevik pártelnök a hatalmat anélkül, hogy ez akár csak egy centjébe is került volna – sőt! Ő lett az ország elrontott reputációjának a megmentője!

A dilettáns parlament pedig megszavazza a saját feloszlatását azzal, hogy jóváhagyta az előrehozott választásokat március 10-ére, amelyek eredményét nagyjából már ma borítékolni lehet.

Számunkra nem marad más mint a kármentés! Nem marad más, mint józanul számbavenni a szlovákiai magyarok érdekeit és elvárásait. Így logikusnak tűnik az, hogy elgondolkodunk az egy évvel ezelőtt elkövetett hibán és tanulunk belőle. Ezért nyilvánvaló, hogy valamilyen formában az MKP-nak és a Most-Hídnak együtt kell működnie a választások előkészítésében és majd utána is. Az együttműködés formáját bízzuk az érintettekre. A cél: mindkét pártot a parlamentbe (kormányba) kell juttatni, hogy hasonló harakirik ne történhessenek! Most fog megmutatkozni, hogy ki a politikus és ki az államférfi! Megmutatkozik, hogy ki mit fog választani: a könnyű megélhetést és pártja, valamint holdudvarának tiszavirág-életű jólétét, vagy egy egész nemzetrész sorsának jobbra fordítását. Ez mindenkire vonatkozik párthovatartozás nélkül! Mert ugye – tetszik-e vagy sem – egy hajón vagyunk mindnyájan!

Végezetül pedig egy megfontolandó jótanács: ilyen komoly témákról a parlamentben csak délelőtt szabadna szavazni! Mert délután már nem érdemes, sőt veszélyes...