Megszületett a szlovákiai magyarok és az általunk lakott régió már régen várt gazdasági fellendítésének a terve. Kidolgozásában közreműködtek a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala keretén belül működő gazdasági bizottság szakemberei, illetve a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság szakértői, valamint koordinátorként és véleményzőként magyarországi szakemberek is...
Sajnálatosan negyed évszázadot kellett várni egy ilyen dokumentumra! Most, a rendszerváltás után 25 évvel végre van egy fogódzó, aminek vonalán el lehetne kezdeni megvalósítani a benne foglaltakat.
Mivel a terv nagyjából 160 oldalas, csak a forráslinket közöljük, ahonnan érdemes letölteni: https://docs.google.com/file/d/0B6Dc05vYaZJWXzY2SHNIdmdralk/edit?pli=1
Áttanulmányozása után nem csodálkoztam egy magyarországi közgazdász hozzászólásán, aki nagyon is ismeri Dél-Szlovákia fokozatos elszegényítésének történetét. Érdemes elolvasni és elgondolkodni rajta! Dr. Kováts Orsolya cikke itt található: http://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/46986-baross-gabor-terv-merfoldko-a-felvideki-kozosseg-torteneteben
Ismervén a Baross Gábor Tervet, rövid kiegészítőt tennék Dr. Kováts Orsolya jó meglátásaihoz. Mindjárt az elején felteszi a kardinális kérdést: „Hogyan lehetséges az, hogy a többségében magyarok által lakott dél-szlovákiai régió alig két évtized alatt az ország leginkább prosperáló területéből nemhogy a perifériára szorult, de egyenesen mostohagyerekké, páriává vált az országon belül? „ Több oka is van ennek, de most csak néhányat szeretnék megemlíteni, mert ezek nélkül az elmúlt két évtizedben Dél-Szlovákia folyamatos elszegényedése nem valósulhatott volna meg. Kezdjük a népességfogyással, ami nem csak felvidéki probléma. Ennek természetes velejárója a népszaporulat csökkenése. Ezáltal lassan leépül a nemzetiségi iskolaügy, romlik az általános műveltség. Nincs szakoktatás, ezért nagy a dolgozók elvándorlása, kivándorlása. A „bársonyos" után tönkretették a mezőgazdaságot, ami Dél- Szlovákiában közvetve százezreknek adott munkát. Sorolhatnánk sokáig még az okokat... Egy okot azonban mégsem lehet figyelmen kívül hagyni: a területi diszkriminációt. Az adott területen él nagyjából félmillió szlovákiai magyar és velük együtt kilencszázezer szlovák. Tehát nem beszélhetünk kimondottan nemzetiségi megkülönböztetésről. És mégis az! Ez úgy lehetséges, hogy kormányoktól függetlenül fellelhető az a ki nem mondott állapot, hogy Dél-Szlovákia egy bizonytalan terület. Szlovákia mindenkori hatalma a tények szerint tehát nem nagyon tartja tartósan a déli, magyarok által is lakott határvidéket Szlovákia integrált, fejlesztésre való részének, mert - akár kimondatlanul is - fél egy határrevíziótól, mert nem tiszta a lelkiismerete: minek oda befektetni, aminek jövője legalább olyan bizonytalan mint „a kutya vacsorája"? Ha tiszta volna Szlovákia lelkiismerete, már állnának az Ipoly-hidak, a munkanélküliség nem volna 30% körüli, volna ezen a vidéken pár nagyobb gyár, mezőgazdaság és az erre kapcsolódo feldolgozóipar és volna legalább egy valamirevaló autóút, hogy sztrádáról már ne is beszéljünk - mert hiszen nem vagyunk „túl igényesek". Vagy talán eljött az idő a fokozott igényességre? Lehet, hogy a magyarokkal együtt az itt élő szlovákok is megköszönnék - mert így őket is keményen diszkriminálják! Ezért is volna jó megvalósítani a Baross Gábor Tervből a lehető legtöbbet a velünk élő szlovákokkal együtt! Vagy talán az eddigi viszonyok fenntartása érdekében „veszni hagynak“ csaknem egymillió szlovákot? Csak abban remélhetünk, hogy győzedelmeskedik a józan ész...
Agárdy Gábor