
Itthon otthon?
Agárdy Gábor, a szenc.sk főszerkesztője
Letöltés: Az egész cikk WORD formátumban (.doc)
Vissza: a cikkek listájára
2010. május 8. Talán rosszul hallok? – Lehet! De azért vak még nem vagyok! Nézem a TV-híradót, s mit látok és talán hallok is? Óriásplakát az SNS kiadásában, nagybetűkkel: „Ne legyünk otthon idegenek!" Meg alul, apróbban szedve: „Nem akarunk a Felvidéken élni!" Ettől balra pedig az SNS logója a sasmadárral, körmei közt a kettőskereszttel, mintha éppen le akarná azt ejteni. Kiakad a lélegzetem, mint már nagyon sokszor az utóbbi évek alatt: nesze neked, Európa meg Unió, most megkaptad a leckét. Aztán – miután lehiggadok – elgondolkodom a nyilvánvalóan ízléstelen provokáció fölött. Mi az, hogy „Nem akarunk a Felvidéken élni!" Önkénytelenül teszem fel magamban a kérdést: hát ki kényszerít valakit erre? Élni akar a Felvidéken! Hát ezt is lehet? Ha valaki, valahol, nem akar élni, ott valószínű, hogy nem érzi jól magát. Mert ha jól érezné magát, ilyen badarságot a hazájáról nem írna. Vagy talán nem a hazája? – ötlik fel bennem a következő kérdés. Ha nem az, akkor miért protestál, felkiáltójellel a mondat végén – mi köze hozzá! Senki sem tartóztatja a felkiáltó mondat szerzőjét, hogy az általa megjelölt, nyilván történelmi fogalommal meghatározott területen hosszabb ideig tartózkodjon (éljen?). Mert ugye Schengen után mindenki oda megy, ahova akar. Akkor meg mi tartja itt? – teszem fel a soros kérdést. És nem tudok magamnak értelmes feleletet adni az értelmetlen felkiáltó mondat provokálta értelmes kérdésre. Talán az Antall József-i parafrázist kell segítségül hívni: „...tetszettek volna Trianonban másként dönteni..."
|
Támogatókat keresünk | Dokumentumok letöltéseJelentkezési lapok, közlemények… | Szenc.sk |